Temesszőlős
A mai világban a Temesszőlős olyan téma, amely sok embert érdekel. Akár a társadalomban betöltött relevanciája, akár az emberek mindennapi életére gyakorolt hatása miatt, a Temesszőlős továbbra is vitákat és vitákat generál különböző területeken. Az eredetétől a lehetséges következményekig a Temesszőlős fenntartotta az akadémikusok, a szakértők és a nagyközönség érdeklődését. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Temesszőlős különböző aspektusait, elemezve jelentőségét, következményeit és időbeli alakulását.
| Temesszőlős (Сочица / Sočica) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szerbia |
| Tartomány | Vajdaság |
| Körzet | Dél-bánsági |
| Község | Versec |
| Rang | falu |
| Körzethívószám | +381 13 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 133 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 8 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 154 m |
| Terület | 21,7 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 05′ 22″, k. h. 21° 26′ 54″45.089444°N 21.448333°EKoordináták: é. sz. 45° 05′ 22″, k. h. 21° 26′ 54″45.089444°N 21.448333°E | |
Temesszőlős (szerbül Сочица / Sočica, románul Sălcița, németül Sotschitza) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bánsági körzetben, Versec községben.
Fekvése
Versectől keletre, Meszesfalva, Almád, Varadia és Mercsény közt fekvő település.
Története
Temesszőlős török hódoltság előtti időszakáról nem maradtak fenn oklevelekkel igazolható adatok, de a hódoltság végén már lakott helyként említették.
Az 1723-1725-ös gróf Mercy-féle térképen, Schozischa alakban, a verseci kerületben levő helyként jelölték, az 1761. évi térkép szerint pedig ekkor óhitű lakosai voltak.
1832-ben kincstári birtok volt, melyet Czicco Szilárd, György, Péter, István és András vásárolt meg, később is ezek örökösei voltak itt a birtokosok.
1910-ben 926 lakosából 42 magyar, 872 román volt. Ebből 26 római katolikus, 10 református, 880 görögkeleti ortodox volt.
A trianoni békeszerződés előtt Temes vármegye Verseczi járásához tartozott.
Népesség
Demográfiai változások
| 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 | 2011 |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 654 | 618 | 595 | 470 | 340 | 291 | 170[2] | 133[1] |
Etnikai összetétel
| Nemzetiség | Szám | % |
| Románok | 159 | 93,52 |
| Szerbek | 4 | 2,35 |
| Jugoszlávok | 3 | 1,76 |
| Magyarok | 1 | 0,58 |
| Németek | 1 | 0,58 |
| Macedónok | 1 | 0,58[3] |
Nevezetességek
- Görögkeleti temploma - a 19. század közepén épült
Jegyzetek
- ↑ a b 2011 Census of Population, Households and Dwellings in The Republic of Serbia: Ethnicity – Data by municipalities and cities. Belgrád: A Szerb Köztársaság Statisztikai Hivatala. 2012. ISBN 978-86-6161-023-3 Hozzáférés: 2017. október 9. (szerbül és angolul)
- ↑ Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9
- ↑ Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9
Források
- Reiszig Ede: Temes vármegye községei. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.
