Torontáludvar
Ebben a cikkben a Torontáludvar témájával szeretnénk mélyrehatóan foglalkozni, elemezve annak következményeit különböző nézőpontokból, és teljes áttekintést nyújtva a problémáról. A Torontáludvar ma rendkívül fontos téma, mivel jelentős hatással van a társadalom különböző aspektusaira. Ezeken az oldalakon végigjárjuk annak eredetét, fejlődését, következményeit és lehetséges megoldásait, azzal a céllal, hogy az olvasó széles körű és részletes áttekintést nyújtson a Torontáludvar-ről. Reméljük, hogy átfogó és szigorú megközelítésünkkel hozzájárulunk ennek a témának a megértéséhez és átgondolásához, amely ma oly fontos.
| Torontáludvar (Идвор / Idvor) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szerbia |
| Tartomány | Vajdaság |
| Körzet | Dél-bánsági |
| Község | Antalfalva |
| Rang | falu |
| Irányítószám | 26207 |
| Körzethívószám | +381 13 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 817 fő (2022) |
| Népsűrűség | 21 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 61 m |
| Terület | 56,5 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 11′ 20″, k. h. 20° 30′ 51″45.188889°N 20.514167°EKoordináták: é. sz. 45° 11′ 20″, k. h. 20° 30′ 51″45.188889°N 20.514167°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Torontáludvar témájú médiaállományokat. | |
Torontáludvar (szerbül Идвор / Idvor) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bánsági körzetben, Antalfalva községben.
Fekvése
Antalfalvától 13 km-re északnyugatra, a Temes közelében, Farkasd keleti szomszédjában fekvő település.
Története
Torontáludvar (Idvor) már a török hódoltság alatt is lakott volt és 1717-ben a kincstári összeírásban a pancsovai kerülethez tartozónak írták, összesen négy lakott házzal. Nem sokkal később azonban teljesen elnéptelenedett, és a Mercy-féle térképen már lakatlan helyként jelezték, majd 1750-ben a dél-magyarországi kincstári bérlők társasága bérelte.
1753-ban népesült be újra a tisza-marosi Határőrvidékről bevándorolt szerb határőrökkel, 1768–1770 között újabb szerb határőrcsapatok telepedtek le itt, 1775–1778 között pedig a kikindai kiváltságos kerületből is jöttek telepes családok.
1872-ben Torontál vármegyéhez csatolták, később pedig királyi birtok lett.
A település határában fekvő Kralyevaunka és Ruszovaunka dűlőkben két őrhalom is található.
1910-ben 2177 lakosából 39 magyar, 27 német, 2100 szerb volt. Ebből 48 római katolikus, 2072 görögkeleti ortodox volt.
A trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Antalfalvi járásához tartozott.
Torontáludvar Mihajlo Pupin (1858–1935) világhírű szerb fizikus szülőfaluja.
Népesség
Demográfiai változások
| 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 | 2011 |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1852 | 1857 | 1823 | 1621 | 1442 | 1308 | 1198[1] | 974[2] |
Etnikai összetétel
| Nemzetiség | Szám | % |
| Szerbek | 1126 | 93,98 |
| Cigányok | 46 | 3,83 |
| Szlovákok | 9 | 0,75 |
| Magyarok | 5 | 0,41 |
| Németek | 3 | 0,25 |
| Horvátok | 2 | 0,16 |
| Szlovének | 1 | 0,08 |
| Románok | 1 | 0,08 |
| Macedónok | 1 | 0,08 |
| Jugoszlávok | 1 | 0,08 |
| Egyéb/Ismeretlen[3] |
Nevezetességek
Jegyzetek
- ↑ Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9
- ↑ Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen
<ref>címke; nincs megadva szöveg a(z)népesség/Torontáludvarnevű lábjegyzeteknek - ↑ Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9
Források
- Borovszky Samu: Torontál vármegye
