Ebben a cikkben a Káptalanfalva lenyűgöző történetét tárjuk fel, amely téma több millió ember figyelmét ragadta meg szerte a világon. A Káptalanfalva eredetétől a mai társadalomra gyakorolt hatásáig kitörölhetetlen nyomot hagyott a mindennapi élet különböző területein. A következő néhány oldalon elmerülünk egy időutazásban, hogy teljes mértékben megértsük a Káptalanfalva jelentőségét és hatását a különböző területeken. A _var2-ben nyújtott hozzájárulásaitól kezdve a _var3-ban úttörő innovációiig a Káptalanfalva döntő szerepet játszott a mai világ alakításában. Csatlakozzon hozzánk ezen a felfedezésen, amikor többet megtudunk Káptalanfalva sokkoló történetéről.
Káptalanfalva (Бусење / Busenje) | |
![]() | |
faluközpont az új Szent Márton katolikus templommal | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Tartomány | Vajdaság |
Körzet | Közép-bánsági |
Község | Torontálszécsány |
Rang | falu |
Körzethívószám | +381 23 |
Népesség | |
Teljes népesség | 63 fő (2011)[1] +/- |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 57 m |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Káptalanfalva témájú médiaállományokat. |
Káptalanfalva (szerbül Бусење / Busenje, németül Kaptalan) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Közép-bánsági körzetben, Torontálszécsány községben.
1910-ben 267 lakosából 155 német és 112 magyar volt.
A trianoni békeszerződésig Torontál vármegye Módosi járásához tartozott.
Az első vert falú kápolnát a hívek építették 1887-ben: egy része volt iskola, egy része pedig maga a kápolna önálló toronnyal. 1999-ben ismeretlen tettesek bombával súlyosan megrongálták. 2002-ben felépült a jelenlegi templom.
1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 | 2011 |
---|---|---|---|---|---|---|---|
229 | 240 | 224 | 185 | 141 | 119 | 94[2] | 63[1] |
Nemzetiség | Szám | % |
Magyarok | 80 | 85,10 |
Szerbek | 14 | 14,89[3] |