Pészak

Mai cikkünkben a Pészak izgalmas világába fogunk beleásni. A következő néhány sorban alaposan megvizsgáljuk a Pészak-hez kapcsolódó összes oldalt és vonatkozást, a történetétől és eredetétől a mai relevancián át a lehetséges jövőbeli következményekig. A Pészak nagy érdeklődésre számot tartó és releváns téma, amely világszerte felkeltette az emberek figyelmét. Ezért kulcsfontosságú, hogy teljes mértékben megértsük a Pészak-hez kapcsolódó összes szempontot, hogy felmérhessük jelentőségét és életünkre gyakorolt ​​lehetséges hatását.

Nem tévesztendő össze a következővel: Pészah.
Pészak (Pesac)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióBánság
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeTemes
KözségPészak
Rangközségközpont
Irányítószám307316
SIRUTA-kód158127
Népesség
Népesség1835 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság7 (2011)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság89 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 00′, k. h. 20° 50′46.000000°N 20.833333°EKoordináták: é. sz. 46° 00′, k. h. 20° 50′46.000000°N 20.833333°E
Térkép

Pészak (románul: Pesac) település Romániában, a Bánságban, Temes megyében.

Fekvése

Nagyszentmiklóstól délkeletre, Perjámos délnyugati szomszédjában fekvő település.

Története

Pészak nevét 1399-ben említette először oklevél Puerseegh néven. 1426-ban Pwrsegh, 1444-ben Peersegh, Pwrseegg, 1549-ben Persek, 1828-ban Pészak néven írták.

Pészak a 18. század végén még kincstári puszta volt, és Temes vármegyéhez tartozott. A helyi plébániai feljegyzései szerint 1768-ban települt, és az 1774. évi telekkönyv szerint akkor a csanádi kerülethez tartozott.

A települést II. József Kispakácz pusztával együtt adományozta Bajzáth József veszprémi püspöknek azzal a kikötéssel, hogy halála után a birtok testvére lemenőire szálljon, aki ide németeket telepített. 1798-ban Bajzáth József testvére János, 1802-1804 között kastélyt is építtetett itt, mely gróf Zichy Andorné született Bajzáth Irma, 1838-ban pedig Bajzáth József birtoka lett.

1910-ben 2986 lakosából 2223 román, 479 német, 178 cigány, 97 magyar volt. Ebből 2386 görögkeleti ortodox, 556 római katolikus volt.

A trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Perjámosi járásához tartozott.

2007-ben az addig Perjámos községhez tartozó falu önálló községgé alakult.[1]

Nevezetességek

  • Görögkeleti temploma 1806-ban épült.
  • Római katolikus temploma 1820-ban épült.

Jegyzetek

  1. ↑ LEGE nr.369 din 21 decembrie 2007 pentru înfiinţarea comunei Pesac, judeţul Timiş, prin reorganizarea comunei Periam. Monitorul Oficial, 898. sz. (2007. december 28.)

Források

  • Reiszig Ede: Temes vármegye községei. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.  
  • Reiszig Ede: Torontál vármegye községei. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.  
  • Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. 1–3. kötet.