Temesjenő

Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Temesjenő témáját, amely ma nagy érdeklődést és vitát váltott ki. A Temesjenő nagy jelentőségű téma a mai társadalomban, és hatása a mindennapi élet különböző területeire terjed ki. Ezeken az oldalakon végig elemezzük a Temesjenő különböző megközelítéseit és perspektíváit, valamint a kultúrára, politikára, gazdaságra és más területekre gyakorolt ​​hatását. Ezenkívül megvizsgáljuk, hogy a Temesjenő milyen hatással van az emberek életére, és hogyan közelíthető meg ez a téma különböző tudományágakból és nézőpontokból. Csatlakozzon hozzánk ezen a felfedezőútra a Temesjenő-ről, és fedezze fel annak fontosságát mai társadalmunkban!

Temesjenő (Ianova)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióBánság
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeTemes
KözségTemesremete
Rangfalu
KözségközpontTemesremete
Irányítószám307353
SIRUTA-kód158430
Népesség
Népesség1043 fő (2021. dec. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság118 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 50′ 22″, k. h. 21° 25′ 12″45.839421°N 21.420039°EKoordináták: é. sz. 45° 50′ 22″, k. h. 21° 25′ 12″45.839421°N 21.420039°E
Térkép
Temesjenő egy régi térképen

Temesjenő (románul: Ianova) település Romániában, a Bánságban, Temes megyében.

Nevének eredete

Temesjenő nevét 1333-ban Jenew néven említették az oklevelek. 1334-ben neve szerepelt a pápai tizedjegyzékben is Jeno, Hyeno néven, mint egyházas hely. 1428-1429-ben Jenew, 1690-ben Jenovo, 1723-ban Jenova, 1783-ban Janova, 1909-ben Ianova, 'Margitfalva, 1913-ban Temesjenő néven írták.

Fekvése

Temesvártól északkeletre, a Bégába ömlő Gyertyános patak jobb partján, Felsőbencsek és Öszény közt fekvő település.

Története

1479-ig Garai Jób birtoka, aki ekkor eladta Alsólendvai Bánffi Miklósnak és Jakabnak. 1488-ban Prayka Miklós és testvére Rajkó kapták adományba Mátyás királytól. A 15. században szerbek telepedtek le itt, akik az egész hódoltság alatt itt is maradtak. 1523-ban Jenei Tamás, Bogacsevits György és Lazarovits György birtoka. 1529-ben Szapolyai János, Királysásvári Bradách István és Imre birtoka volt, akiktől itteni birtokaiknak egy részét, mivel Ferdinándhoz pártoltak elkobozták a birtokot és Nagylaki Jakcsics Márknak adományozták, a másik részt pedig 1530-ban Kendeffy Miklós és neje Milicza és Pásztohi Zsigmond kapta. 1545-ben már Kendeffy János birtoka volt. 1597-ben Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem a települést a Bésán családnak adományozta. 1609-ben Sáradi Sebestyén kapta új adományként Báthory Gábortól.

1829-ben Csekonics János kapta adományba, akitől leánya, özv. gróf Károlyi Istvánné szül. Csekonics Margit grófnő örökölte, kinek a nevéről 1893-ban kapta a Margitfalva nevet, mostani nevét pedig Temes vármegye helyneveinek rendezésekor kapta. A 19. század közepén a Csekonics család Torontál vármegyéből származó magyarokat és németeket telepített ide. 1910-ben 1805 lakosából 1142 román, 316 magyar, 301 német volt. Ebből 1186 görögkeleti ortodox, 559 római katolikus, 23 görögkatolikus volt.

A trianoni békeszerződés előtt Temes vármegye Temesrékasi járásához tartozott.

Nevezetességei

  • A falutól délre 2 kilométerre található 14–16. századi „török vár” a romániai műemlékek jegyzékében a TM-I-s-B-06065 sorszámon szerepel.[1]

Híres emberek

  • Itt született Mihai Șora (1916–2023) román filozófus és esszéíró.

Jegyzetek

  1. ↑ Lista monumentelor istorice: Județul Timiș. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)

Források