Hosszúremete
Ma a Hosszúremete-ről fogunk beszélni, egy olyan témáról, amely világszerte több millió ember figyelmét felkeltette. A Hosszúremete egy lenyűgöző téma, amely nagy vitát váltott ki a mai társadalomban. A történelemre gyakorolt hatásától a mai relevanciáig a Hosszúremete végtelen kérdéseket és elmélkedéseket váltott ki. Ebben a cikkben a Hosszúremete különböző aspektusait fogjuk megvizsgálni, az eredetétől a lehetséges jövőbeli következményekig. Akár szakértő a területen, akár egyszerűen csak szeretne többet megtudni róla, ez a cikk az Ön számára készült. Készüljön fel tehát arra, hogy elmerüljön a Hosszúremete izgalmas világában, és fedezze fel mindazt, amit ez a téma kínál.
| Hosszúremete (Remetea-Luncă) | |
 | |
| Hosszúremete az 1769–73-as jozefiniánus térképen | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Bánság |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Temes |
| Község | Bégamonostor |
| Községközpont | Bégamonostor (Mănăștiur) |
| Irányítószám | 307277 |
| SIRUTA-kód | 157763 |
| Népesség | |
| Népesség | 414 fő (2021. dec. 1.) |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 162 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 51′ 45″, k. h. 22° 02′ 41″45.862589°N 22.044674°EKoordináták: é. sz. 45° 51′ 45″, k. h. 22° 02′ 41″45.862589°N 22.044674°E | |
 | |
Hosszúremete (románul: Remetea-Luncă) település Romániában, a Bánságban, Temes megyében.
Fekvése
Lugostól északra fekvő település.
Története
Hosszúremete vagy Remete nevét 1514–1516 között említette először oklevél Remethe néven. 1690–1700 között Remete, 1717-ben Remeta, 1785-ben Remeti, Remete Lunga, Remete Lunka, 1808-ban Remete, Remeti, Remetea, 1888-ban Remetelunga, 1913-ban Hosszúremete néven írták. 1851-ben Fényes Elek írta a településről:
Remete (Alsó és Felső), Krassó vármegyében, az első 8 katholikus, 563 óhitü a második 2 katholikus, 762 óhitü lakossal, s anyatemplomokkal. Földesura a Sebastiani család
A trianoni békeszerződés előtt Krassó-Szörény vármegye Bégai járásához tartozott. 1910-ben 719 lakosából 18 magyar, 682 román volt. Ebből 704 görögkeleti ortodox, 9 izraelita volt.
Jegyzetek
Források
- Pesty Frigyes: Krassó vármegye története. 1–4. kötet. Budapest: Athenaeum. 1881–1885.
- Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. 3. kötet. 824. o.
Temes megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}
