Borzasfalva
Napjainkban a Borzasfalva olyan témává vált, amely nagyon fontos és sok ember számára érdekes. A mindennapi életre gyakorolt hatásától a társadalomra általánosságban gyakorolt hatásáig a Borzasfalva állandó vita, elemzés és elmélkedés tárgya volt. Relevanciája a technológia területétől a kultúráig terjed, beleértve a gazdaságot és a politikát is. A Borzasfalva minden korosztály és különböző szakmai területről érkező emberek figyelmét felkeltette, felébresztette a földrajzi és kulturális határokon túlmutató érdeklődést. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Borzasfalva életünkre és a minket körülvevő világra gyakorolt hatását, és átfogó elemzést kínálunk, amely különböző szempontokat és megközelítéseket fog felölelni.
| Borzasfalva (Botești) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Bánság |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Temes |
| Község | Barnafalva |
| Rang | falu |
| Községközpont | Barnafalva (Bârna) |
| Irányítószám | 307026 |
| SIRUTA-kód | 155975 |
| Népesség | |
| Népesség | 84 fő (2021. dec. 1.) |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 201 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 42′ 10″, k. h. 22° 05′ 07″45.702712°N 22.085202°EKoordináták: é. sz. 45° 42′ 10″, k. h. 22° 05′ 07″45.702712°N 22.085202°E | |
 | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Borzasfalva témájú médiaállományokat. | |
Borzasfalva falu Romániában, a Bánságban, Temes megyében.
Fekvése
Lugostól keletre fekvő település.
Története
Borzasfalva régen Krassó-Szörény vármegyéhez tartozott. Nevét 1464-ben említette először oklevél Begyest néven.
1596-ban Bothest, 1808 Bottiest, Botiesti, 1888-ban Botyest, 1913-ban Borzasfalva néven írták.
A trianoni békeszerződés előtt Krassó-Szörény vármegye Lugosi járásához tartozott.
1910-ben 237 román görög keleti ortodox lakosa volt.
Jegyzetek
Források
- Temes vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1914.
- Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. 1–3. kötet.
