Manapság a Nyugat-romániai fejlesztési régió olyan téma, amely sok ember figyelmét felkeltette szerte a világon. A társadalomra és a mindennapi élet különböző aspektusaira gyakorolt hatásával a Nyugat-romániai fejlesztési régió állandó vita és vita tárgyává vált. A gazdaságra gyakorolt hatásától a populáris kultúrában betöltött szerepéig a Nyugat-romániai fejlesztési régió számtalan kontextusban vált aktuálissá. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Nyugat-romániai fejlesztési régió különböző aspektusait, és elemezzük a modern élet különböző aspektusaira gyakorolt hatását. A Nyugat-romániai fejlesztési régió eredetétől az idők során bekövetkezett fejlődéséig továbbra is az őket körülvevő világ jobb megértésére törekvő témája.
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A Nyugat-romániai fejlesztési régióhoz tartozó megyék: Arad, Hunyad, Krassó-Szörény, Temes (ezek a romániai megyék ugyanakkor a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégiónak is tagjai). Területe 32 028 km², lakosainak száma 1 958 648 fő, népsűrűsége 61 fő/km². Nemzetiségi összetétel: román (86,3%), magyar (6,7%), roma (2,5%), német (1,3%), más (3,1%).
1998-ban hozták létre, feladata a fejlesztési projektek összehangolása és az európai uniós támogatások felhasználásának szabályozása.
Fontosabb városok: Temesvár, Arad, Resicabánya, Vajdahunyad, Déva, Lugos, Petrozsény.
2005-ben Románia második legfejlettebb régiója, az egy főre jutó bruttó hazai termék 8395 euró (az Uniós átlag 39%-a).[1]