Petrozsény

Mai cikkünkben a Petrozsény lenyűgöző világába fogunk beleásni. Függetlenül attól, hogy a Petrozsény ismert személy, aktuális téma, fontos dátum a történelemben vagy bármi más, mindig kíváncsiságot és vitát váltott ki. Ebből az alkalomból elmerülünk az életében, a társadalomra gyakorolt ​​hatásában, a jelenlegi kontextusban betöltött relevanciájában és mindenben, ami a Petrozsény-et körülveszi. Készüljön fel, hogy meglepő szempontokat, érdekes tényeket és különböző véleményeket fedezzen fel a Petrozsény-ről. Ez a cikk kétségtelenül teljes és gazdagító perspektívát ad ehhez az izgalmas témához.

Petrozsény (Petroșani, Petroscheni)
Petrozsény címere
Petrozsény címere
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeHunyad
Rangmunicípium
KözségközpontPetroșani
Beosztott falvak
PolgármesterTiberiu Iacob Ridzi
Irányítószám330001
Körzethívószám0x54[1]
SIRUTA-kód86990
Népesség
Népesség30 641 fő (2021. dec. 1.)[3] +/-
Magyar lakosság1147 (4%, 2021)[4]
Község népessége31 044 fő (2021. dec. 1.)[2]
Népsűrűség231 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság615 m
Terület195,56 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 24′ 44″, k. h. 23° 22′ 24″45.412222°N 23.373333°EKoordináták: é. sz. 45° 24′ 44″, k. h. 23° 22′ 24″45.412222°N 23.373333°E
Petrozsény weboldala
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Petrozsény témájú médiaállományokat.

Petrozsény (románul Petroșani, németül Petroschen) megyei jogú város Romániában, Hunyad megyében.

Fekvése

Vajdahunyadtól 70 km-re délkeletre, a Zsil völgyében fekszik.

Története

A vasútállomás

A bányászvárost a 18. században alapították a közeli Petrosz faluból érkező lakosok, innen a neve. A trianoni békeszerződésig Hunyad vármegye Petrozsényi járásának székhelye volt. 1916-ban a várost megtámadta a román hadsereg. A települést egy bányászzászlóalj védelmezte, amely az utolsó szál emberig elesett a harcokban, de önként nem adta fel a várost. A román megszállás azonban (ekkor még) nem tartott sokáig, mert az egyesült osztrák–magyar–német seregek kiverték a románokat a városból. Ebben nagy szerepe volt Maderspach Viktornak, aki partizánalakulatot szervezve nyugtalanította a román hadsereg hadműveleteit.

Népessége

1910-ben 12 193 lakosából 7748 (63,54%) magyar, 3250 román (26,65%) és 831 (6,82%) német volt.

1992-ben társközségeivel együtt 52 390 lakosából 45 387 (86,63%) román, 5682 (10,85%) magyar, 572 (1,09%) cigány, 531 (1,01%) német volt.

2002-ben társközségeivel együtt 45 149 lakosából 40 407 (89,50%) román, 3815 (8,45%) magyar, 528 (1,17%) cigány, 275 (0,61%) német volt.

Határában feketeszenet bányásznak.

Híres személyek

Testvérvárosok

Jegyzetek

  1. ↑ "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS
  2. ↑ 2021-es romániai népszámlálás. Nemzeti Statisztikai Intézet
  3. ↑ 2021-es romániai népszámlálás. Nemzeti Statisztikai Intézet, 2023. május 31. (Hozzáférés: 2023. július 9.)
  4. ↑ 2021-es romániai népszámlálás (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet, 2023. (Hozzáférés: 2024. január 21.)

További információk

Kapcsolódó szócikkek