A Brettyelin témája az évek során érdeklődést és vitát váltott ki. Idővel a Brettyelin releváns és fontos témának bizonyult a társadalom különböző területein. A globális gazdaságra gyakorolt hatásától a populáris kultúrára gyakorolt hatásáig a Brettyelin felkeltette az akadémikusok, szakértők és rajongók figyelmét. Ebben a cikkben a Brettyelin különböző aspektusait vizsgáljuk meg, lebontva hatását, relevanciáját és időbeli alakulását. Kritikus és kimerítő elemzéssel megpróbáljuk megérteni a Brettyelin összetettségét és fontosságát napjainkban.
Brettyelin (Bretelin) | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Történelmi régió | Erdély |
Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Hunyad |
Község | Vecel |
Rang | falu |
Községközpont | Vecel |
Irányítószám | 337527 |
SIRUTA-kód | 92015 |
Népesség | |
Népesség | 72 fő (2021. dec. 1.) |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Brettyelin témájú médiaállományokat. | |
Brettyelin (románul: Bretelin) falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.
Dévától 12 kilométerre nyugatra, a Pojána Ruszka-hegység északi peremén fekszik.
Mindig kis falu volt. Lakossága 1910-ig csekély mértékben nőtt, azóta ötödére csökkent.
Korábbi neve Törzsök (1453-ban Thersek) vagy Törzsökös (1491-ben Thersekws). Az addig Déva várához tartozó falut Hunyadi János 1453-ban Teodor kenéznek adományozta, a rigómezei csatában tanúsított vitézségéért. 1673-ban a dévai vár uradalmához tartozó faluként írták össze, négy családfővel.[1] 1765 és 1849 között lakói nagyobb része a dévai vár jobbágya és zsellére volt, kisebbik részük az I. Erdélyi Román Határőrezred keretében határőri szolgálatot teljesített.