Arany (település)

Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Arany (település) témáját, elemezve annak számos aspektusát, és feltárva jelentőségét különböző kontextusokban. Kezdetétől napjaink relevanciájáig, áthaladva a mindennapi élet különböző területeire gyakorolt ​​hatásain, felfedező és elmélkedési útra indulunk a Arany (település)-ről. Részletes elemzések, esettanulmányok és szakértői vélemények révén különböző oldalról közelítjük meg ezt a témát, hogy teljes és gazdagító képet adjunk. Akár szakértő a területen, akár teljesen újonc, ez a cikk átfogó és hozzáférhető látásmódot kíván kínálni a Arany (település)-ről, felkérve Önt, hogy vizsgálja meg és gondolja át jelentését és következményeit a mai társadalomban.

Arany (Uroi)
A Kenyér-hegy látképe Ópiskiből
A Kenyér-hegy látképe Ópiskiből
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeHunyad
Rangfalu
KözségközpontPiski város
Irányítószám335906
SIRUTA-kód87736
Népesség
Népesség346 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság5[1]
Földrajzi adatok
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 51′ 43″, k. h. 23° 02′ 02″45.862010°N 23.033835°EKoordináták: é. sz. 45° 51′ 43″, k. h. 23° 02′ 02″45.862010°N 23.033835°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Arany témájú médiaállományokat.
Arany környéke 1764-1785 között

Arany (románul: Uroi) falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.

Fekvése

Piskitől két kilométerre, a Maros északi partján, az Erdélyi Érchegység lábánál fekszik.

Nevének eredete

Személynévi eredetű. Először 1333-ban Aran, majd 1360-ban Aryan formában jegyezték föl. Román neve először 1750-ben tűnik föl, Uroju alakban.

Története

A Kenyér-hegy Nagyrápolt felé eső oldalán feküdt a rómaiak Petrae nevű települése. A falut a középkorban valószínűleg magyarok lakták. 1332-1337 között neve szerepelt a pápai tizedjegyzékben is. 1333-ban egy oklevél említette Hunyad megye szolgabíráját is, aki aranyi nemes volt.

Saját református papjáról csak 1640 körül esik említés, egyháza később mindig Nagyrápolt filiája volt.[2] 1733-ban harminc unitus, 1760–62-ben 55 ortodox család lakta. Lakói egy részét a birtokosok 1748-ban sószállításra kötelezték. Ezután 1777-ben 17 egészséges és hét balesetben megsérült, 1810–11-ben kilenc egészséges és négy hajóvontatásra kötelezett jobbágyot írtak össze. A parasztok 1784-ben feldúlták Miske Sámuel és Méra Zsigmond nemesek házát. Legnagyobb birtokosai 1909-ben Földváry Sándorné, Sándor Lajos és Fáy Béla voltak.

Látnivalók

  • A falutól északkeletre emelkedő Kenyér-hegy (Aranyi-hegy, Aranyi-Magura) impozáns tömbje uralja a környék látképét. A hegyet alkotó negyedkori trachiandezitet már a rómaiak is bányászták, mára viszont felhagytak kitermelésével. Az idők folyamán az egykori hegy 40%-át elpusztították. Jellemző lelőhelye a pszeudobrookit nevű ásványnak, amelyet Koch Antal az itt talált minta alapján írt le 1878-ban. 2006-ban két gráci geológus új ásványfajként írta le az itt talált fluoromagneziohastingsitet.[3] A homoki vipera előfordulása miatt természetvédelmi területté nyilvánították.
  • A hegy lábánál, a falu keleti végében, az országút mellett találhatóak a 16. században épült aranyi vár maradványai. A várat először 1590-ben említették, a 17. század első felében akkori földesura, Kapi András megerősítette. Bél Mátyás még mint előkelő és jól védhető várról írt róla, Benkő József 1780-ban azonban már úgy tudta, a település lakói nagyrészt széthordták köveit.
  • A Maros partján fekvő szép, faerkélyes ortodox temploma a 19. században épült.

Népessége

  • 1900-ban 522 lakosából 458 volt román és 59 magyar nemzetiségű; 458 ortodox, 34 református, 16 római katolikus és 14 zsidó vallású.
  • 2002-ben 400 lakosából 394 volt román nemzetiségű; 359 ortodox, 24 pünkösdista, 9 baptista és 5 római katolikus vallású.

Jegyzetek

  1. ↑
  2. ↑ Dáné István: A V.-Hunyadi Zarándival egyesült egyházmegye- és azon egyházmegyébeni egyházak történelme. In Az erdélyi reformata anyaszentegyház névkönyve 1863-ra. Kolozsvártt, 1863, 12. o.
  3. ↑ Papp Gábor: A szilvanit, az ardealit és társaik. Geoda 2007/2.[halott link]

Források

Képek

  • A várrom
    A várrom
  • Kerekes kút a falu főterén
    Kerekes kút a falu főterén
  • A Maros Aranynál
    A Maros Aranynál
  • Udvarház romjai a faluban
    Udvarház romjai a faluban
  • A hegy Nagyrápolt felőli oldala
    A hegy Nagyrápolt felőli oldala
  • I. világháborús emlékmű
    I. világháborús emlékmű
  • A vár romjai a 20. század elején (Adler Lipót felvétele)
    A vár romjai a 20. század elején (Adler Lipót felvétele)