Branyicska

Ezúttal a Branyicska világában fogunk elmélyülni, amely téma az idők során sok embert érdekelt. A Branyicska olyan téma, amely kíváncsiságot és vitát váltott ki különböző vonatkozásban, legyen szó tudományos, kulturális, társadalmi vagy szórakoztatásról. A történelem során a Branyicska tanulmányozás, elemzés és elmélkedés tárgya volt, különféle nézőpontokat és értelmezéseket generálva. Ezért fontos ezt a témát tovább vizsgálni, hogy megértsük jelentőségét és az élet különböző területeire gyakorolt ​​hatását. Ebben a cikkben a Branyicska-be fogunk belemerülni, hogy megértsük annak mai relevanciáját és jelentőségét.

Branyicska (Brănișca)
A branyicskai Jósika-kastély
A branyicskai Jósika-kastély
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeHunyad
KözségBranyicska
Rangközségközpont
Irányítószám337105
SIRUTA-kód88555
Népesség
Népesség627 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság11[1]
Népsűrűség7,99 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság183 m
Terület78,46 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 54′ 56″, k. h. 22° 46′ 48″45.915536°N 22.780070°EKoordináták: é. sz. 45° 54′ 56″, k. h. 22° 46′ 48″45.915536°N 22.780070°E
Branyicska weboldala
Térkép

Branyicska (románul: Brănișca) falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.

Fekvése

A Maros jobb partján, Dévától 15,5 km-re északnyugatra fekszik.

Nevének eredete

Nevének forrása egy 'kis kapu', 'kis gyepű' jelentésű szláv *Braničьka alak (vö. Törcsvár román nevével). Történeti névalakjai: Baranchka (1323), Branchka vagy Barynchka (1519), Branychka (1523).

Története

A 15. században a Barancskai család uradalmi központja volt. 1485 után részben a Werbőczy családé.

1595-ben uradalmával együtt Jósika István erdélyi kancellár birtokába került. Ettől kezdve legnagyobb birtokosa a 20. századig a Jósika család volt, amely nemesi, később bárói előnevét is a faluról vette.

1760-ban 260 ortodox lelket írtak össze benne. 1777-ben 19 hajós jobbágy is lakta, akiket a sószállító hajók Maroson való vontatására köteleztek. Az 1817-es éhínséget követően a falusiak elzálogosították szilvásukat. Jósika Miklós 1824 után elengedte jobbágyainak az éhínség alatt felhalmozott adósságait, enyhített a robotkötelezettségen és a dézsmán.

1868-ban megépült a vasút és a falu mellett a vasúti híd a Maroson. A vasút fellendítette a falu életét, a határban bazaltkitermelés indult, a faluban vaskályhagyárat hoztak létre. 1932-ben egy útépítő vállalat kőbányát nyitott a faluban, amelynek kezdetben 130 alkalmazottja volt és ma is működik.

Népessége

  • 1850-ben 465 lakosából 451 volt román, 10 cigány és 4 német nemzetiségű; 461 ortodox és 4 római katolikus vallású.
  • 1910-ben 848 lakosából 722 volt román, 100 magyar és 20 cigány anyanyelvű; 741 ortodox, 37 római katolikus, 33 zsidó, 20 református, 10 görögkatolikus és 7 evangélikus vallású.
  • 2002-ben 702 lakosából 691 volt román és 11 magyar nemzetiségű; 661 ortodox, 17 pünkösdista, 11 református, 7 baptista és 4 római katolikus vallású.

Látnivalók

  • A Jósika-kastély elődje a 15. században épült. A 16. században Bethlen Farkasé és Fráter Györgyé volt, utóbbi lakott is benne. Petrovics Péter leromboltatta. 1590-ben Szalánczi László reneszánsz stílusban, mint négyszög alaprajzú, négy sarokbástyás várkastélyt építtette újjá. 1595-ben a török párti Szalánczi által védett várat Báthory Zsigmond darabontjaival megostromolta és Szalánczit kétszáz török védővel együtt felkoncolta. 1757-ben a négy sarokbástya közül kettő lakhatatlanul romos volt, a Maros felőli szárny félig le is omlott, és főleg az északi szárnyat használták. 1784-ben a felkelő parasztok felgyújtották, elpusztítva ezzel Jósika Antal könyvgyűjteményét. A 19. század elején állították helyre. Parkjában egy 18. századi, mára romossá vált kápolna, dák és római kőtár. Idősek szanatóriumaként működik.

Híres emberek

Források

  • Ioachim Lazăr – Gheorghe-Laurențiu Dobrei – Laura-Magdalena Dobrei: Comuna Brănișca. Deva, 2007

Jegyzetek

  1. ↑

Képek

  • Vasúti híd
    Vasúti híd