Mára a Karasztó olyan témává vált, amely nagyon fontos és sok embert érdekel szerte a világon. A Karasztó megjelenése óta vitákat és vitákat generált a társadalomra, a kultúrára és a gazdaságra gyakorolt hatásáról. A 21. század felé haladva a Karasztó továbbra is olyan téma, amely felkelti a kíváncsiságot és a figyelmet, mivel hatása a mindennapi élet különböző területeire terjed ki. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Karasztó jelentését és fontosságát, valamint más témákkal való kapcsolatát és a jelenlegi kontextusban való relevanciáját.
Karasztó (Cărăstău) | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Történelmi régió | Partium |
Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Hunyad |
Község | Körösbánya |
Rang | falu |
Községközpont | Körösbánya |
Irányítószám | 337008 |
SIRUTA-kód | 87781 |
Népesség | |
Népesség | 165 fő (2021. dec. 1.) |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Karasztó témájú médiaállományokat. | |
Karasztó románul: Cărăstău, település Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.
Körösbányától nyugatra, a Fehér-Körös mellett fekvő település.
Karasztó, Karasztafalva egykor Zaránd vármegyéhez tartozott. Nevét 1439-ben említette először oklevél Karasztafalva néven. 1464-ben Kerezthe Janusfalwa néven írták, és ekkor a világosi várhoz tartozott.
1760–1762 között Keresztó, 1805-ben Kárásztó, 1808-ban Kárásztó, 1888-ban Karasztó (Carasteu), 1913-ban Karasztónak írták.
A trianoni békeszerződés előtt Hunyad vármegye Körösbányai járásához tartozott. 1910-ben 468 lakosából 457 román volt. Ebből 5 római katolikus, 457 görögkeleti ortodox volt.