Gyálakuta
Ma a Gyálakuta alapvető szerepet játszik társadalmunkban. Hatása akkora, hogy átlépte a határokat és a kultúrákat, és elképzelhetetlen módon befolyásolta életünket. A kezdetektől napjainkig a Gyálakuta tanulmányozás, vita és csodálat tárgya volt. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Gyálakuta jelentőségét a különböző területeken, elemezve relevanciáját a jelenlegi világban és a jövőre való kivetítését. A kezdetektől a mai hatásig a Gyálakuta előtte és utána is megjelölte azt, ahogyan élünk, gondolkodunk és viszonyulunk környezetünkhöz.
| Gyálakuta (Gialacuta) | |
 | |
| Gyálakuta görögkeleti ortodox fatemploma | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Hunyad |
| Község | Branyicska |
| Rang | falu |
| Községközpont | Branyicska |
| Irányítószám | 337111 |
| SIRUTA-kód | 88591 |
| Népesség | |
| Népesség | 10 fő (2011. okt. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 00′ 10″, k. h. 22° 47′ 09″46.002842°N 22.785951°EKoordináták: é. sz. 46° 00′ 10″, k. h. 22° 47′ 09″46.002842°N 22.785951°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gyálakuta témájú médiaállományokat. | |
Gyálakuta románul: Gialacuta, falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.
Fekvése
Brádtól délre fekvő település.
Története
Gyálakuta nevét 1484-ben említette először oklevél Gelakwtha írásmóddal. 1484-ben p. Gelakwtha, 1485-ben Gywlakwtha, 1516-ban Gywlakethafalwa, 1733-ban Dselkuta, 1750-ben Zselekuta, 1760–1762 között Dsalakita, 1808-ban Gyalakuta (Bós-), 1861-ben Gyalakuta, 1913-ban Gyálakuta alakban írták.
1484-ben Barancskai Miklós fiának, Istvánnak birtoka, aki a birtok felét vejénél, Werbıczy Jánosnál vetette zálogba; őket 1485-ben zálogjogon be is iktatták Gyálakuta felébe. 1516-ban a Barancskaiak, majd Werbıczyek voltak birtokosai.
A trianoni békeszerződés előtt Hunyad vármegye Marosillyei járásához tartozott.
1909-1919 között 366 görögkeleti ortodox román lakosa volt.
17. századi ortodox temploma 2012. március 19-én leégett.[2]
Jegyzetek
- ↑ Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
- ↑ Ciprian Iancu: Biserică de patrimoniu, făcută scrum din cauza miriştilor incendiate. Fenomenul a scăpat de sub control în Ardeal. www.evz.ro (2012. március 21.) (Hozzáférés: 2015. december 23.)
Források
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. 1–3. kötet.
Hunyad megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}
