Lindzsina
Mai cikkünkben a Lindzsina lenyűgöző világát fogjuk felfedezni, amely téma minden korosztály és érdeklődési köre felkeltette az emberek figyelmét. A Lindzsina számos aspektusával és mai relevanciájával olyan témának bizonyult, amelyet érdemes elemezni a különböző területeken. Ebben a cikkben elemezzük a társadalomra gyakorolt hatását, időbeli alakulását és a populáris kultúrában betöltött szerepét. Ezenkívül különböző nézőpontokat és véleményeket fogunk megvizsgálni a Lindzsina-ről, azzal a céllal, hogy teljes és gazdagító képet adjunk erről a minket annyira felkeltő témáról. Készüljön fel, hogy belépjen a felfedezés és a Lindzsina megismerésének világába!
| Lindzsina (Izvoarele) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Hunyad |
| Község | Alsótelek |
| Rang | falu |
| Községközpont | Alsótelek (Teliucu Inferior) |
| Irányítószám | 337467 |
| SIRUTA-kód | 86963 |
| Népesség | |
| Népesség | 89 fő (2021. dec. 1.) |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 346 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 40′ 05″, k. h. 22° 51′ 37″45.668032°N 22.860218°EKoordináták: é. sz. 45° 40′ 05″, k. h. 22° 51′ 37″45.668032°N 22.860218°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Lindzsina témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Lindzsina románul: Izvoarele, falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.
Fekvése
Vajdahunyadtól délre fekvő egykori bányásztelepülés.
Története
Lindzsina nevét 1446-ban említette először oklevél Lensene néven, majd a későbbiekben: 1487-ben Lyngzyna, 1515-ben Lenczene, Lenczyna, Lengyena, 1630-ban Lincsina, 1733 Linjina, 1750-ben Linczina, 1760–1762 között Lindsina, 1808-ban Lindszina, Lintschin, Lincsina, 1861-ben Lindsina, 1888-ban Lindsina (Lindzsina), 1913-ban Lindzsina alakban fordult elő az írásos forrásokban.
1453-ban Déva vár tartozékai között sorolták fel és a Lincsinai ~ Lindzsinai, Lincsinai Supa és Oláh családok birtoka volt.
A trianoni békeszerződés előtt Hunyad vármegye Hátszegi járásához tartozott.
1910-ben 603 lakosából 13 magyar, 586 román volt. Ebből 134 római katolikus, 5 református, 461 görögkeleti ortodox volt.
Jegyzetek
Források
- Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. 1–3. kötet.
Hunyad megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}