Birtin (Hunyad megye)
Mai cikkünkben a Birtin (Hunyad megye) lenyűgöző világát fogjuk felfedezni. A Birtin (Hunyad megye) eredetétől a mai társadalomra gyakorolt hatásáig számos tanulmány és kutatás tárgya volt. A történelem során a Birtin (Hunyad megye) alapvető szerepet játszott az emberi élet különböző területein, a politikától a populáris kultúráig. Ezenkívül elmélyülünk a Birtin (Hunyad megye) különböző perspektíváiban, és elemezzük a múltban, jelenben és jövőbeni következményeket. Kétségtelen, hogy a Birtin (Hunyad megye) nagyon fontos téma, amelyet érdemes alaposabban megvizsgálni, hogy jobban megértsük összetettségét és mindennapi életünkre gyakorolt hatását.
| Birtin, Bertényfalva (Birtin) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Hunyad |
| Község | Alváca |
| Rang | falu |
| Községközpont | Alváca |
| Irányítószám | 337502 |
| SIRUTA-kód | 91820 |
| Népesség | |
| Népesség | 259 fő (2021. dec. 1.) |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 254 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 10′ 24″, k. h. 22° 38′ 25″46.173327°N 22.640282°EKoordináták: é. sz. 46° 10′ 24″, k. h. 22° 38′ 25″46.173327°N 22.640282°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Birtin, Bertényfalva témájú médiaállományokat. | |
Birtin románul: Birtin, falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.
Fekvése
Körösbányától délnyugatra, Karasztó és Tataresd közt fekvő település.
Története
Birtin, Bertényfalva egykor Zaránd vármegyéhez tartozott. Nevét 1439-ben Bertenfalva néven említette először oklevél. Bertényfalva ekkor Világos várához tartozott. Később neve többféle formában is feltűnt, így 1808-ban Birtin, Birtú, 1913-ban Birtin néven szerepelt az írásos forrásokban.
1891-ben a Pallas nagy lexikona írta Birtinről: „kisközség Hunyad vármegye körösbányai járásában, 485 oláh lakossal; 1891-ben itt arany- és ezüstbányát fedeztek fel, melyben az ér vastagsága 1 méternél több.”
A trianoni békeszerződés előtt Hunyad vármegye Körösbányai járásához tartozott.
1910-ben 815 lakosából 644 román, 81 magyar, 81 horvát volt. Ebből 681 görögkeleti ortodox, 112 római katolikus, 15 református volt.
Nevezetességek
- 1690-ben épített ortodox fatemploma a romániai műemlékek jegyzékében a HD-II-m-A-03256 sorszámon szerepel.
- Sabin Isac 1900-ban épített háza (HD-II-a-B-03251).
- A falu 17–64. számú, fából épített házai szintén műemlékek (HD-II-a-B-03252).
- Gligor Minodora háza 1906-ból (HD-II-m-B-03253).
- Rus Ioan háza 1910-ből (HD-II-m-B-03254).
- Lucaci Carolina háza 1916-ból (HD-II-m-B-03255).
Jegyzetek
Források
- Lista monumentelor istorice: Județul Hunedoara. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
- A Pallas nagy lexikona
- Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. 1–3. kötet.
Hunyad megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}