Ponor (Románia)
A mai világban a Ponor (Románia) olyan téma, amely emberek millióinak figyelmét felkeltette szerte a világon. A Ponor (Románia) eredetétől a mai társadalomra gyakorolt hatásáig tanulmányok, viták és viták tárgya volt. Az évek során bebizonyította relevanciáját különböző területeken, a politikától a populáris kultúráig. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Ponor (Románia) különböző aspektusait, elemezve annak időbeli alakulását és a mai társadalomra gyakorolt hatását. Az első megnyilvánulásaitól a jelenlegi következményeiig a Ponor (Románia) továbbra is a kutatók, az akadémikusok és a nagyközönség érdeklődésének témája.
| Ponor (Ponor) | |
.JPG) | |
| A ponori ortodox templom (1769) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Hunyad |
| Község | Puj |
| Rang | falu |
| Községközpont | Puj |
| Irányítószám | 337353 |
| SIRUTA-kód | 90618 |
| Népesség | |
| Népesség | 388 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | - |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 421 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 30′ 36″, k. h. 23° 07′ 41″45.510097°N 23.127991°EKoordináták: é. sz. 45° 30′ 36″, k. h. 23° 07′ 41″45.510097°N 23.127991°E | |
 | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ponor témájú médiaállományokat. | |
Ponor falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.
Nevének eredete
Neve a 'víznyelő' és 'suvadás' jelentésű román ponor szóból való. Először 1404-ben említették.
Fekvése
A Hátszegi-medence délkeleti csücskében, a Sztrigy jobb partján, Hátszegtől 21 kilométerre délkeletre fekszik.
Népessége
- 1785-ben 376 főt írtak benne össze. Családfőinek 38%-a volt jobbágy, 33%-a nemes és 26%-a zsellér.[1]
- 1910-ben 538 lakosából 504 volt román és 28 magyar anyanyelvű; 491 görögkatolikus, 17 ortodox, 13 zsidó, kilenc református és nyolc római katolikus vallású.
- 2002-ben 480 román nemzetiségű lakosából 401 volt ortodox és 70 adventista.
Története
A 15. század elején kenézi jogú román falu, 1453-ban Déva, 1506-ban és 1510-ben Hunyad várának tartozéka volt.
Jegyzetek
- ↑ Miskolczy Ambrus – Varga E. Árpád: Jozefinizmus Tündérországban. Budapest, 2013, melléklet
Források
- Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. 1–3. kötet.
Kapcsolódó szócikkek
Hunyad megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}