Urik
Ebben a cikkben elmélyülünk a Urik-ben, feltárva a téma összes releváns vonatkozását. A Urik nagy jelentőségű téma a mai társadalomban, és hatása mindennapi életünk több területére is kiterjed. Ebben a cikkben megvizsgáljuk annak eredetét, fejlődését, következményeit és lehetséges megoldásait, különböző nézőpontokat és megközelítéseket elemezve, hogy alaposan megértsük a Urik-hez kapcsolódó összes szempontot. Ezenkívül megvizsgáljuk a Urik lehetséges jövőbeli következményeit, és azt, hogy ez hogyan befolyásolhatja a témának a jövőbeni megközelítését. Az átfogó kép érdekében olyan releváns adatok, tanulmányok és kutatások kerülnek bemutatásra, amelyek segítenek az olvasóknak teljes mértékben megérteni a Urik jelentőségét és hatását társadalmunkra.
| Urik, Örökfalva (Uric) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Hunyad |
| Község | Puj |
| Rang | falu |
| Községközpont | Puj (Pui) |
| Irányítószám | 337358 |
| SIRUTA-kód | 90654 |
| Népesség | |
| Népesség | 260 fő (2021. dec. 1.) |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 570 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 27′ 50″, k. h. 23° 05′ 09″45.463896°N 23.085859°EKoordináták: é. sz. 45° 27′ 50″, k. h. 23° 05′ 09″45.463896°N 23.085859°E | |
 | |
 | |
Urik románul: Uric, falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.
Fekvése
Hátszegtől délkeletre, a Borbátvíz jobb oldali ága mellett fekvő település.
Története
Urik, Örökfalva nevét 1473-ban, majd 1476-ban említette először oklevél p. Wryk néven. Később 1478-ban p. Playsor, alio nomine Erwk, 1494-ben p. Ewrewkfalwa, 1733-ban Urik, 1808-ban Urik, Urikul-máre, 1850-ben Hobicza Urik, Hobitza Urik, 1861-ben és 1913-ban Urik formában szerepelt az oklevelekben.
1518-ban p. Wryk a Barbátvízi, Kendefi, Kenderesi családok birtoka volt.
A trianoni békeszerződés előtt Hunyad vármegye Puji járásához tartozott.
1910-ben 382 lakosából 10 magyar, 365 román volt. Ebből 10 római katolikus, 362 görögkatolikus, 6 református volt.
Jegyzetek
Források
- Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. 1–3. kötet.
.svg){kind=small}