Felsőtelek

A mai világban a Felsőtelek nagyon fontos és érdekes téma a társadalom számára. Az emberek mindennapi életére gyakorolt ​​hatásától a gazdaságra és a politikára gyakorolt ​​hatásáig a Felsőtelek globális vitát váltott ki következményeiről és lehetséges megoldásairól. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Felsőtelek különböző aspektusait, elemezve annak eredetét, fejlődését és jövőbeli kilátásait. A mentális egészségre gyakorolt ​​hatásától a kortárs társadalomban betöltött szerepéig a Felsőtelek elkerülhetetlenül jelenlévő témává vált az életünkben, elmélkedéseket és vitákat generálva, amelyek célja, hogy megértsék hatókörét és következményeit. Ez a cikk egy kimerítő elemzésen keresztül igyekszik megvilágítani a Felsőtelek-et, és olyan panorámaképet kínál, amely lehetővé teszi számunkra, hogy megértsük annak fontosságát a jelenlegi környezetben.

Felsőtelek (Teliucu Superior)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeHunyad
KözségAlsótelek
Rangfalu
KözségközpontAlsótelek
Irányítószám337468
SIRUTA-kód86972
Népesség
Népesség223 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság9[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság275 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 42′ 28″, k. h. 22° 52′ 33″45.707758°N 22.875837°EKoordináták: é. sz. 45° 42′ 28″, k. h. 22° 52′ 33″45.707758°N 22.875837°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőtelek témájú médiaállományokat.

Felsőtelek (románul: Teliucu Superior vagy Teliucu de Sus) falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.

Fekvése

Vajdahunyadtól hat kilométerre délre, a Csolnakosi-tó északi csücskében fekszik.

Története

Első említéseikor Juba néven volt ismeretes. 1733-ban Telyuk, 1850-ben Felső Telek néven említették. A vajdahunyadi kincstári uradalomhoz tartozó jobbágyai a 18. század közepén Ploszkabányán tartoztak bányanapszámot teljesíteni.[2] A Cserna és a Gavosdiai- (Runk-) patak összefolyásánál 1800-ban három vaskohó és egy kalapács működött, amelyeket 1872-ben bontottak le. A 19. század első felében hámorgondnokságához (Hammerschafferei) tartozott a helyi, az alsóteleki, a vajdahunyadi és a csernabányai hámor. Az 1850-es népszámláláson még nem, majd csak 1857-ben szerepel önálló községként.

1910-ben 256 lakosából 248 volt román, 5 német és 3 magyar anyanyelvű; 162 görögkatolikus, 85 ortodox és 5 római katolikus vallású.

2002-ben 306 lakosából 301 volt román és 2 magyar nemzetiségű; 273 ortodox, 16 római katolikus és 9 pünkösdista vallású.

Források

Jegyzetek

  1. ↑
  2. ↑ Veress Endre: Hunyadmegye bányászatának múltja. A Hunyadmegyei Történelmi és Régészeti Társulat évkönyve 1910, 141. o.

További információk