Mai cikkünkben a Kraguis lenyűgöző világába fogunk beleásni. Az eredetétől a mai hatásig megvizsgáljuk mindazokat a releváns szempontokat, amelyek a Kraguis-et mind a szakértők, mind a témában csak most kezdődő témává teszik. Elemezzük a Kraguis körül létező különböző megközelítéseket és véleményeket, valamint a társadalomra, a kultúrára és általában a világra gyakorolt hatását. Készüljön fel, hogy elmerüljön egy informatív és gazdagító utazásban, amely elvezeti Önt a Kraguis új perspektívájának felfedezéséhez.
Kraguis (Crăguiș) | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Történelmi régió | Erdély |
Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Hunyad |
Község | Alsófarkadin |
Rang | falu |
Községközpont | Alsófarkadin (General Berthelot) |
Irányítószám | 337236 |
SIRUTA-kód | 91759 |
Népesség | |
Népesség | 75 fő (2021. dec. 1.) |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() | |
Kraguis románul: Crăguiș, falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.
Hátszegtől északnyugatra fekvő település.
Kragulus nevét 1462-ben p. Kragulwsi néven említette először oklevél.
1464-ben p. Kargalus, 1494-ben p. Kergovos, 1733-ban Kreguis, 1808-ban Kragvics, 1861-ben Kraguis, 1888-ban Kráguis (Krejnisu), 1913-ban Kraguis néven írták.
1462-ig Hunyadvár tartozéka volt, majd 1462-ben az itteni kenézek Alsófarkadiniak kapták királyi adományul; részben a Szilvásiaké, valamint az Árka család birtoka volt.
1493-ban az Alsófarkadiniak Kragolyws birtokbeli közös részeiket zálogba adták Domsosi Árki Lászlónak.
A trianoni békeszerződés előtt Hunyad vármegye Hátszegi járásához tartozott.
1909-1919 között 167 görögkatolikus román lakosa volt.