Ternáva

A mai világban a Ternáva soha nem látott jelentőséget kapott. Akár a társadalomra gyakorolt ​​hatása, akár a történelemben betöltött fontossága, akár a tudományos területen betöltött hatása miatt, a Ternáva állandó beszédtéma lett szerte a világon. A Ternáva eredetétől jelenlegi fejlődéséig a szakértők, a rajongók és a nagyközönség érdeklődésének témája maradt. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Ternáva jelentőségét, elemezve annak különböző oldalait és a mindennapi életünkben betöltött szerepét.

Ternáva (Târnava de Criș)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeHunyad
KözségAlváca
Rangfalu
KözségközpontAlváca
Irányítószám337513
SIRUTA-kód91919
Népesség
Népesség429 fő (2021. dec. 1.)
Földrajzi adatok
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 11′ 09″, k. h. 22° 37′ 08″46.185878°N 22.618957°EKoordináták: é. sz. 46° 11′ 09″, k. h. 22° 37′ 08″46.185878°N 22.618957°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Ternáva témájú médiaállományokat.

Ternáva románul: Târnava de Criș, falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.

Fekvése

Körösbányától nyugatra, a Fekete-Körös jobbparti úton fekvő település.

Története

Ternáva, Tornova egykor Zaránd vármegyéhez tartozott. Nevét 1439-ben Alsó- és Felső-Tornova néven említette először oklevél. Alsó- és FelsőTornova a világosi vár tartozékai voltak. Később neve többféle formában tűnt fel az oklevelekben, így 1808-ban Ternava, Tirnava, 1888-ban Ternáva (Ternavica), 1913-ban Ternáva néven volt említve.

1497-ben Tharnawa Moga Petru birtoka volt.

A trianoni békeszerződés előtt Hunyad vármegye Körösbányai járásához tartozott. 1910-ben 622 lakosából 605 román, 8 magyar volt. Ebből 604 görögkeleti ortodox, 8 görögkatolikus volt.

Jegyzetek

Források