Galac (Hunyad megye)
Ebben a cikkben elmélyülünk a Galac (Hunyad megye) világában, feltárva annak különböző oldalait és jelentését. A Galac (Hunyad megye) állandó érdeklődést ébreszt a társadalomban, akár a történelemre gyakorolt hatása, akár a jelenben betöltött relevanciája, akár a jövőbe vetítése miatt. Ezen a vonalon belemerülünk a Galac (Hunyad megye) részletes elemzésébe, megvizsgálva annak eredetét, fejlődését és lehetséges következményeit. Legyen szó ikonikus alakról, kulturális jelenségről vagy releváns eseményről, a Galac (Hunyad megye) felkelti a szakemberek és a rajongók érdeklődését, termékeny talajt adva az elmélkedéshez és a vitához.
| Galac (Galați) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Hunyad |
| Község | Puj |
| Rang | falu |
| Községközpont | Puj |
| Irányítószám | 337349 |
| SIRUTA-kód | 90583 |
| Népesség | |
| Népesség | 418 fő (2021. dec. 1.) |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 370 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 31′ 22″, k. h. 23° 04′ 06″45.522808°N 23.068360°EKoordináták: é. sz. 45° 31′ 22″, k. h. 23° 04′ 06″45.522808°N 23.068360°E | |
 | |
Galac románul: Galați, falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.
Fekvése
Hátszegtől délkeletre, a Sztrigy partján fekvő település.
Története
Galac, Sztrigygalac nevét 1447-ben említette először oklevél p. Galacz néven. 1519-ben Galacz, 1733-ban Galatz, 1808-ban Galacz, Galtz, Galáczu, 1861-ben Gelátz, 1913-ban Galac néven írták.
1523 Galaacz birtokosai a Kendefi, Kenderesi, Borbátvízi, Galaczi, Galaczi Buda, Csob, Vitéz, Volk Kernesdi, Brezovai családok birtoka volt. 1533–1539 között Galaczi Móré Péter gyalui várnagy és udvarbíró volt birtokosa. 1533-ban Galaczy Péter, a gyalui vár udvarbírája és várnagya - testvérei: Galaczy János, László, Kristóf és jegyese: Branyicskai néhai Skaricza Gergely leánya: Petronella nevében is – kiegyezett Németi Nemes Jánossal és Németi Mikolczi Jánossal a Kaján, Németi, Kiskaján, Mezed, Bezsán, Hosszúliget, Kıfalu és Pusztafalu birtokbeli részek miatt folyó perükben. 1534-ben Statileo János püspök hő szolgálatai jutalmaként gyalui udvarbírájának és várnagyának: Galaczi Móré Péternek s testvéreinek: Galaczi Jánosnak, Lászlónak és Kristófnak adományozta kóródi birtokrészeit. 1539-ben Galaczi Móré Péter felesége volt Petronella, másként Dorottya. E Péter kóródi birtokrészét Máté magister erdélyi ítélőmesternek adta.
A trianoni békeszerződés előtt Hunyad vármegye Puji járásához tartozott. 1910-ben 676 lakosából 651 román, 20 magyar volt. Ebből 462 görögkatolikus, 192 görögkeleti ortodox, 9 római katolikus, 9 izraelita volt.
Jegyzetek
Források
- Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. 1–3. kötet.
Hunyad megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}