Káun
Napjainkban a Káun olyan téma, amely sok ember figyelmét felkeltette szerte a világon. Relevanciájával és változatos fókuszával a Káun a különböző területeken folyó viták és viták döntő pontjává vált. A társadalomra, a gazdaságra és a kultúrára közvetlen hatással lévő Káun-et minden korosztály és háttérrel rendelkező ember közös érdeklődési köreként mutatják be. Ebben a cikkben tovább vizsgáljuk a Káun hatását, és azt, hogy hogyan alakítja mai világunkat.
| Káun (Căoi) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Hunyad |
| Község | Vecel |
| Rang | falu |
| Községközpont | Vecel |
| Irányítószám | 337528 |
| SIRUTA-kód | 92024 |
| Népesség | |
| Népesség | 26 fő (2021. dec. 1.) |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 51′ 59″, k. h. 22° 47′ 55″45.866278°N 22.798505°EKoordináták: é. sz. 45° 51′ 59″, k. h. 22° 47′ 55″45.866278°N 22.798505°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Káun témájú médiaállományokat. | |
Káun (románul: Căoi) falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.
Fekvése
Dévától 17 kilométerre nyugatra, a Pojána Ruszka hegységben fekszik.
Népessége
- 1785-ben 31 lakost írtak benne össze, öt évvel később, 1790-ben azonban már 52 görögkatolikust. Lakói vallási hovatartozása vitatott lehetett, mivel az ortodox főesperesség 1785-ös népszámlálása nyolc családfőjét ortodoxként vette föl.[1]
- 1910-ben 120 lakosából 117 román, három pedig egyéb (valószínűleg cigány) anyanyelvű volt; 78 görögkatolikus és 42 ortodox vallású.
- 2002-ben mindössze 14-en lakták, valamennyien ortodox vallásúak.
Története
A történettudomány a középkor végi Kávapataka, Kávapatak vagy Káva nevű faluval azonosítja (1387, Cauapathaka, 1453, Kawa, 1491, Kawapathak), amely 1491-ben a dévai váruradalomhoz tartozott. Hunyad vármegyei román falu volt. 1765 és 1851 között lakói egy része az első erdélyi román határőrezredben szolgált. Határában rézbánya működött, amelyre a helyén ma található meddőhányó emlékeztet.[2]
Jegyzetek
- ↑ Miskolczy Ambrus – Varga E. Árpád: Jozefinizmus Tündérországban. Budapest, 2013, melléklet
- ↑ Király Márta: Strategii de reabilitare a reliefului antropic generat de activitățile miniere: studiu de caz; zona metropolitană Deva-Hunedoara Archiválva 2016. február 7-i dátummal a Wayback Machine-ben PDF
Hunyad megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}