Ebben a cikkben a Kozolya témával foglalkozunk, amely ma nagy érdeklődést váltott ki. A Kozolya olyan téma, amely bármilyen korú és hátterű embert érint, mivel jelentősége túlmutat a kulturális és földrajzi korlátokon. Fontos megérteni a Kozolya jelentőségét jelenlegi társadalmunkban, és azt, hogy hogyan befolyásolhatja életünk különböző aspektusait. Ebben a cikkben a Kozolya-hez kapcsolódó különböző szempontokat és perspektívákat fogjuk feltárni, azzal a céllal, hogy teljes és objektív elemzést kínáljunk ennek a nagyon releváns témának.
Kozolya (Cozia) | |
![]() | |
Kozolya és környéke | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Történelmi régió | Erdély |
Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Hunyad |
Község | Kersec |
Rang | falu |
Községközpont | Kersec |
Irányítószám | 337178 |
Körzethívószám | +40 x54[1] |
SIRUTA-kód | 86785 |
Népesség | |
Népesség | 154 fő (2021. dec. 1.) |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 433 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() | |
Kozolya (románul Cozia) falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.
Dévától nyugatra, Brettyelin, Szárazalmás és Déva közt fekvő település.
Kozolya nevét 1453-ban említette először oklevél Kozyelye néven. 1472-ben és 1491-ben p. Kozolya néven Déva vár tartalékaként volt említve. Ekkor Kozolya birtokosai Bizerei Tatár János és fia Mutnoki Jakab voltak. Nevének későbbi változatai: 1600-ban Kozolia, 1733-ban Kozia, 1805-ben Kozollya, 1808-ban Kozolya ~ Kozalya, Kazija, 1861-ben Kozolja, Kozia, 1888-ban Korolya, Kozia, 1913-ban Kozolya.
A trianoni békeszerződés előtt Hunyad vármegye Dévai járásához tartozott, majd Romániához került.
1910-ben 496 lakosából 476 román, 9 német, 6 magyar volt. Ebből 480 görögkeleti ortodox, 14 római katolikus volt.