Lunka
Ebben a cikkben mélyebben elmélyülünk a Lunka témában, és megvizsgáljuk annak minden oldalát. A Lunka eredetétől a mai társadalomra gyakorolt hatásáig számos tudományágban vita és tanulmányozás tárgya volt. A történelem során a Lunka döntő szerepet játszott az emberek életében, befolyásolva azt, ahogyan gondolkodnak, cselekszenek és viszonyulnak környezetükhöz. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Lunka különböző szempontjait, és megvizsgáljuk, hogyan fejlődött az idők során. Ezen túlmenően meg fogjuk vizsgálni annak mai jelentőségét és jövőbeli vetületét. Készüljön fel, hogy belépjen a Lunka izgalmas világába, és fedezze fel mindazt, amit ez a téma kínál.
| Lunka (Lunca) | |
 | |
| Lunka görögkeleti ortodox fatemploma | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Hunyad |
| Község | Körösbánya |
| Rang | falu |
| Községközpont | Körösbánya |
| Irányítószám | 337009 |
| SIRUTA-kód | 87790 |
| Népesség | |
| Népesség | 227 fő (2021. dec. 1.) |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 10′ 09″, k. h. 22° 40′ 44″46.169086°N 22.678946°EKoordináták: é. sz. 46° 10′ 09″, k. h. 22° 40′ 44″46.169086°N 22.678946°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Lunka témájú médiaállományokat. | |
Lunka románul: Lunca, település Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.
Fekvése
Körösbányától nyugatra, a Fehér-Körös bal partján fekvő település.
Története
Lunka egykor Zaránd vármegyéhez tartozott. Nevét 1760–1762 között említette először oklevél már akkor is mai Lunka nevén. 1808-ban Lunka ~ Lunkány, 1913-ban Lunka néven írák.
1891-ben A Pallas nagy lexikona írta a településről: „Lunka, kisközség Hunyad vármegye kőrösbányai járásában, 561 oláh lakossal. A gróf Gyulay-család tulajdonában volt terjedelmes erdőségekben éppen a Fehér-Kőrös és Maros vizválasztója alatt szép cseppkőbarlang, melyből a Kazanesd Vásza felé induló patak ered.”
A trianoni békeszerződés előtt Hunyad vármegye Körösbányai járásához tartozott.
1910-ben 636 lakosából 602 román, 26 magyar volt. Ebből 606 görögkeleti ortodox, 24 római katolikus volt.
Nevezetesség
- 17. századi ortodox fatemplom[1]
Galéria
Jegyzetek
- ↑ Lista monumentelor istorice: Județul Hunedoara. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
Források
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. 1–3. kötet.
Hunyad megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}