Napjainkban a Stejvaspatak nagy jelentőségű és érdeklődésre számot tartó téma a társadalomban. Hatása különböző területeken tükröződik, a politikától a technológiáig, beleértve a kultúrát és a gazdaságot is. A Stejvaspatak heves vitákat váltott ki, megváltoztatta az emberek világszemléletét, és megkérdőjelezte a kialakult struktúrákat. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Stejvaspatak életünkre gyakorolt hatását, és azt, hogy hogyan alakította a körülöttünk lévő világról alkotott képünket. A Stejvaspatak eredetétől jelenlegi hatásáig kitörölhetetlen nyomot hagyott a modern társadalomban.
Stejvaspatak (Ștei) | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Történelmi régió | Erdély |
Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Hunyad |
Község | Demsus |
Rang | falu |
Községközpont | Demsus (Densuș) |
Irányítószám | 337212 |
SIRUTA-kód | 89419 |
Népesség | |
Népesség | 159 fő (2021. dec. 1.) |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() | |
Stejvaspatak románul: Ștei, falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.
Hátszegtől délnyugatra, a Demsus-patak felső völgyében fekvő település.
Stejvaspatak, Skej nevét 1438-ban p. Scley néven említette először oklevél, majd 1480-ban p. Skey, 1600-ban Zkey, 1854-ben Demsus-Szkey, 1888-ban Vaspatak-Stej, 1913-ban Stejvaspatak formában említették.
1516-ban p. Eskey néven a Damsosi ~ Morsinai, Damsosi Árka, és a Nádasdi Ungorok birtoka volt.
A trianoni békeszerződés előtt Hunyad vármegye Hátszegi járásához tartozott. 1910-ben 903 lakosából 44 magyar, 26 német, 831 román volt. Ebből 54 római katolikus, 775 görögkatolikus, 56 görög keleti ortodox volt.
A település határában természetvédelmi terület található. Az itteni mocsaras ingóláp ritka növénykülönlegessége a kereklevelű harmatfű (Drosera rotundifolia), amely az utolsó jégkorszakból visszamaradt húsevő növényfajta.