Stejvaspatak
Napjainkban a Stejvaspatak nagy jelentőségű és érdeklődésre számot tartó téma a társadalomban. Hatása különböző területeken tükröződik, a politikától a technológiáig, beleértve a kultúrát és a gazdaságot is. A Stejvaspatak heves vitákat váltott ki, megváltoztatta az emberek világszemléletét, és megkérdőjelezte a kialakult struktúrákat. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Stejvaspatak életünkre gyakorolt hatását, és azt, hogy hogyan alakította a körülöttünk lévő világról alkotott képünket. A Stejvaspatak eredetétől jelenlegi hatásáig kitörölhetetlen nyomot hagyott a modern társadalomban.
| Stejvaspatak (Ștei) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Hunyad |
| Község | Demsus |
| Rang | falu |
| Községközpont | Demsus (Densuș) |
| Irányítószám | 337212 |
| SIRUTA-kód | 89419 |
| Népesség | |
| Népesség | 159 fő (2021. dec. 1.) |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 34′ 43″, k. h. 22° 44′ 05″45.578691°N 22.734807°EKoordináták: é. sz. 45° 34′ 43″, k. h. 22° 44′ 05″45.578691°N 22.734807°E | |
 | |
Stejvaspatak románul: Ștei, falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.
Fekvése
Hátszegtől délnyugatra, a Demsus-patak felső völgyében fekvő település.
Története
Stejvaspatak, Skej nevét 1438-ban p. Scley néven említette először oklevél, majd 1480-ban p. Skey, 1600-ban Zkey, 1854-ben Demsus-Szkey, 1888-ban Vaspatak-Stej, 1913-ban Stejvaspatak formában említették.
1516-ban p. Eskey néven a Damsosi ~ Morsinai, Damsosi Árka, és a Nádasdi Ungorok birtoka volt.
A trianoni békeszerződés előtt Hunyad vármegye Hátszegi járásához tartozott. 1910-ben 903 lakosából 44 magyar, 26 német, 831 román volt. Ebből 54 római katolikus, 775 görögkatolikus, 56 görög keleti ortodox volt.
Nevezetességek
A település határában természetvédelmi terület található. Az itteni mocsaras ingóláp ritka növénykülönlegessége a kereklevelű harmatfű (Drosera rotundifolia), amely az utolsó jégkorszakból visszamaradt húsevő növényfajta.
Jegyzetek
Források
- Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. 1–3. kötet.