Álun

Ebben a cikkben a Álun témával kívánunk foglalkozni, amely téma az utóbbi időben egyre fontosabbá vált. A Álun sok ember figyelmét felkeltette a társadalom különböző aspektusaira gyakorolt ​​hatása miatt. A populáris kultúrára gyakorolt ​​hatásától az akadémiai és tudományos területen betöltött fontosságáig a Álun olyan vitákat és vitákat váltott ki, amelyek senkit sem hagynak közömbösen. Ebben a cikkben a Álun különböző perspektíváit és megközelítéseit vizsgáljuk meg azzal a céllal, hogy teljes és tárgyilagos képet adjunk erről a témáról, amely ma oly fontos.

Álun, Monyorómező (Alun)
18. századi fatemploma
18. századi fatemploma
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeHunyad
KözségBunyila
Rangfalu
KözségközpontBunyila
Irányítószám337161
SIRUTA-kód89044
Népesség
Népesség9 fő (2021. dec. 1.)
Földrajzi adatok
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 42′ 22″, k. h. 22° 41′ 04″45.706214°N 22.684450°EKoordináták: é. sz. 45° 42′ 22″, k. h. 22° 41′ 04″45.706214°N 22.684450°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Álun, Monyorómező témájú médiaállományokat.
Álun, monyorómező egy régi térképen

Álun (románul: Alun) falu Romániában, Hunyad megyében.

Fekvése

Vajdahunyadtól délnyugatra, a Ruszka-havas keleti részén fekvő település.

Története

Álun, Monyorómező a középkor végéig magyar település volt, 1717 után románokkal telepítették be. Régen vasérc-, ma márványbányászatáról ismert. Az itteni márványból építették a Nép Házát, amely jelenleg a román parlamentnek ad helyet. A falu házainak is márványból készült a talapzata.

Nevét a 15.–16. században Monioromezew néven, 1482-ben p. Monyaromenhe, 1506-ban v. Monyoromezew, 1808-ban és 1888-ban Alun, 1913-ban Álun-ként említették az írásos forrásokban.

1510-ben v. Monyaromezew néven Hunyadvár tartozékai közé tartozott. Egykori birtokosai: Hunyadi János, Hunyadi Mátyás, Corvin János, Török Bálint, Bethlen Gábor, 1673-ban Thököly Imre voltak.

A trianoni békeszerződés előtt Hunyad vármegye Vajdahunyadi járásához tartozott.

1910-ben 477 lakosából 2 magyar, 475 román volt, ebből 474 volt görögkeleti ortodox.

A falu lakói közül sokan dolgoztak a helyi bányában és a vajdahunyadi fémipari kombinátban, de a munkalehetőségek megszűnésével elvándoroltak, és 2014-ben a falunak már csak öt lakosa maradt.

Látnivalók

  • 18. századi ortodox fatemploma az országos műemlékjegyzéken a HD-II-m-B-03239 sorszámon szerepel.[1]
  • Az 1930-as években épült márványtemplom

Jegyzetek

  1. ↑ Lista monumentelor istorice: Județul Hunedoara. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)

Források