Ebben a cikkben elmélyülünk a Kisalmás lenyűgöző világában, amely téma szakértők és kíváncsiak figyelmét egyaránt felkeltette. A Kisalmás egy olyan téma, amely a politikától a tudományig számos területen felkeltette az érdeklődést, beleértve a populáris kultúrát és történelmet is. Az évek során a Kisalmás vita és elemzés tárgya volt, és jelentősége és relevanciája folyamatosan nőtt. Ebben a cikkben a Kisalmás különböző aspektusaiba fogunk belemerülni, feltárva a társadalomra gyakorolt hatását és időbeli alakulását.
Kisalmás (Almașu Mic de Munte) | |
![]() | |
Kisalmás görögkeleti temploma | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Történelmi régió | Erdély |
Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Hunyad |
Község | Balsa |
Rang | falu |
Községközpont | Balsa |
Irányítószám | 337016 |
SIRUTA-kód | 87861 |
Népesség | |
Népesség | 66 fő (2021. dec. 1.) |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 379 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Kisalmás témájú médiaállományokat. | |
Kisalmás románul: Almașu Mic de Munte, település Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.
Algyógytól északra fekvő település.
Kisalmás, Almás nevét 1418-ban, majd 1509-ben említette először oklevél Kysalmas néven. 1808-ban Almás (Kis-), Álmásu-mik, 1861-ben Kis-Almás, 1913-ban Kisalmás néven írták.
A trianoni békeszerződés előtt Hunyad vármegye Algyógyi járásához tartozott.
1910-ben 518 lakosából 513 román, 2 magyar volt, ebből 514 görögkeleti ortodox volt.
18. századi ortodox temploma a romániai műemlékek jegyzékében a HD-II-m-A-03238 sorszámon szerepel.[1]