Gyertyános (Hunyad megye)

Ma a Gyertyános (Hunyad megye)-ről szeretnénk beszélni, egy olyan témáról, amely az elmúlt években egyre aktuálisabbá vált. A Gyertyános (Hunyad megye) eredetétől a mai társadalomra gyakorolt ​​hatásáig számos tanulmány és kutatás tárgya volt, amelyek célja, hogy megértsék mindennapi életünkre gyakorolt ​​hatását. A legtechnikaibb aspektusaitól kezdve az érzelmi vonatkozásaiig a Gyertyános (Hunyad megye) olyan téma, amely szakértők és rajongók érdeklődését egyaránt felkeltette. Ebben a cikkben a Gyertyános (Hunyad megye) különböző aspektusait fogjuk megvizsgálni, a történetétől a mai szerepéig, azzal a céllal, hogy rávilágítsunk erre a jelenségre, és átfogó perspektívát kínáljunk annak fontosságáról és relevanciájáról modern világunkban.

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Gyertyános (egyértelműsítő lap).

Gyertyános (Cărpiniș)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Hunyad
Rang	falu
Községközpont	Piski (Simeria)
Irányítószám	335902
SIRUTA-kód	87692
Népesség
Népesség	222 fő (2021. dec. 1.)
Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 52′ 55″, k. h. 23° 02′ 03″45.88207, 23.0340745.882070°N 23.034070°EKoordináták: é. sz. 45° 52′ 55″, k. h. 23° 02′ 03″45.88207, 23.0340745.882070°N 23.034070°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyertyános témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Gyertyános románul: Cărpiniș, település Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.

Fekvése

Szászvárostól nyugatra, Dévától keletre, Arany, Kisrápolt és Vormága közt fekvő település.

Története

Gyertyános nevét 1505-ben említette először oklevél p. Gyorthyanos néven.

1733-ban Kerpenyes, 1750-ben Kerpényes, 1760–1762 között Gyertyános, 1808-ban Gyertyános, Kerpenis ~ Korpenis, 1861-ben Kerpenyis, 1913-ban Gyertyános néven írták.

1508-ban p. Gyerthyanos néven volt említve, mint a Rápolti, Macskási, M. Tárnok, Bélai és más köznemes családok birtoka.

A trianoni békeszerződés előtt Hunyad vármegye Algyógyi járásához tartozott.

910-ben 298 lakosából 4 magyar, 286 román volt. Ebből 15 római katolikus, 282 görögkeleti ortodox volt.

Jegyzetek

Források

• Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. 1–3. kötet.  

• Erdély-portál
• Földrajzportál