A mai világban a Bunyila egyre aktuálisabb téma. Akár a társadalomra gyakorolt hatása, akár a tudományos területen betöltött jelentősége, akár a populáris kultúrára gyakorolt hatása miatt, a Bunyila általános érdeklődésre számot tartó témává vált. Ahogy a Bunyila körüli beszélgetések folytatódnak, kulcsfontosságú, hogy megértsük a jelentését és következményeit. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Bunyila különböző aspektusait, és elemezzük a jelenkori világban betöltött szerepét. Kezdetétől a jelenre gyakorolt hatásáig elmerülünk a Bunyila lenyűgöző univerzumában, és felfedezzük mindazt, amit ez a téma kínál.
Bunyila (Bunila) | |
![]() | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Történelmi régió | Erdély |
Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Hunyad |
Község | Bunyila |
Rang | községközpont |
Községközpont | Bunyila |
Irányítószám | 337160 |
SIRUTA-kód | 89035 |
Népesség | |
Népesség | 52 fő (2021. dec. 1.) |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() | |
![]() | |
Bunyila (Bunila), település Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.
A Ruszka-havas alatt, Gyalártól nyugatra, Vádudobri és Pojanicavojni közt fekvő település.
Bunyila nevét 1416-ban említette először oklevél p. Bwnylla néven. 1438-ban p. Bnyla, 1733-ban Bunyita, 1750-ben Bunila, 1808-ban Bunyilla, Bunila néven írták.
1521-ben a település birtokosai a Dámosi (Morsinai), Dámosi Árka, Bélai és Folti családok voltak.
1910-ben 400 lakosából 383 román, 15 magyar volt. Ebből 383 görögkeleti ortodox, 8 református, 7 római katolikus volt.
A trianoni békeszerződés előtt Hunyad vármegye Vajdahunyadi járásához tartozott.
A faluban több 20. század eleji ház és gazdaság műemlékké van nyilvánítva: Ioan Gruniţan háza (HD-II-m-B-03275), Arsenie Gruniţan gazdasága (HD-II-m-B-03276), a 24-28, 60-76 számú házak (HD-II-a-B-03278), Sofia Nandra háza (HD-II-a-B-03277).[1]