Csolnakosi-tó
Ebben a cikkben a Csolnakosi-tó lenyűgöző történetét tárjuk fel, amely téma minden korosztálytól és hátterű ember érdeklődését felkeltette. A Csolnakosi-tó eredetétől mai relevanciájáig kulcsszerepet játszott a társadalomban és a kultúrában. Az évek során vitákat váltott ki, szenvedélyeket gerjesztett és többféleképpen fejlődött. Elemezzük a különböző területekre gyakorolt hatását és a mindennapi életre gyakorolt hatását. Ezenkívül megvizsgáljuk a Csolnakosi-tó-hez kapcsolódó különféle szempontokat, a szakértői véleményektől a jelen jelenség által érintettek személyes tapasztalataiig. Végső soron ennek a cikknek az a célja, hogy átfogó és gazdagító látásmódot kínáljon a Csolnakosi-tó-ről, felkérve az olvasót, hogy gondolkodjon el, kérdőjelezze meg és értékelje összetettségét.
| Csolnakosi-tó | |
 | |
| Ország(ok) | Románia |
| Hely | Hunyad megye |
| Típus | mesterséges tó |
| Elsődleges források | Cserna |
| Elsődleges lefolyások | Cserna |
| Felszíni terület | 8,67 km² |
| Legnagyobb mélység | 45 m |
| Víztérfogat | 27,4 km³ |
| Tszf. magasság | 260 m |
| Települések | Csolnakoscserna, Csulény, Felsőtelek, Párosza |
| Elhelyezkedése | |
 Csolnakosi-tó
Pozíció Románia térképén
| |
 é. sz. 45° 41′ 27″, k. h. 22° 51′ 29″45.690833°N 22.858056°EKoordináták: é. sz. 45° 41′ 27″, k. h. 22° 51′ 29″45.690833°N 22.858056°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Csolnakosi-tó témájú médiaállományokat. | |
A Csolnakosi-tó (románul: Lacul Cinciș) egy mesterséges tó Romániában, Vajdahunyadtól 6,5 kilométerre délre, a Ruszka-havas hegység keleti nyúlványai között.
A Cserna folyó felduzzasztásával hozták létre 1963–64-ben. Létrehozásának elsődleges célja a vajdahunyadi vasmű vízellátásának biztosítása volt. A tervezett tó területén fekvő Csolnakos, Cserna, Királybánya, Ploszka, Bălana és Moara Ungurului települések lakosságát a tó északkeleti partján létrehozott Csolnakoscserna faluba költöztették. A Felsőtelektől délre épített, a talapzattól a koronaszintig 48 méter magas duzzasztógáthoz 62 ezer m³ betont használtak fel. A tó vízszintje 27 méternyit is ingadozhat, alacsony vízállásnál láthatóvá válnak az elárasztott házak romjai. 1983-ban másfél megawattos erőművet építettek a duzzasztógáthoz. Vízhozama a 250 m³/s-ot is elérheti.
A tó meredek partja fölé az 1970-es évektől épültek a kempingek, vendéglátó helyek, az 1990-es évektől a magánvillák. A gáthoz közel kajak-kenu bázis létesült. Mára nemcsak a vajdahunyadiak, de az egész megye első számú pihenőhelyévé vált.
Délnyugati csücskében, egy félszigeten állnak Királybánya 18. században épült római katolikus templomának romjai.
Források
- A Hunyad megyei vízügyi igazgatóság honlapja (románul)
- A tó blogja (románul)
.svg){kind=small}
