16. század
A 16. század az 1501–1600 közötti éveket foglalja magába. Ez az európai reneszánsz és humanizmus, a tudomány és művészetek támogatásának kora, a földrajzi felfedezéseknek, valamint a reformáció megindulásának kora, ugyanakkor a pusztító vallásháborúk és az amerikai népirtás időszaka is. Ebben az időszakban éri el a hódító Oszmán Birodalom a legnagyobb kiterjedését.
A világ 16. századi fő hódító hatalmai és a meghódított területeik a 16. század első felében (a mai országhatárokkal):
piros: Angol Királyság, sötétkék: Francia Királyság, sárga: Spanyol Királyság, zöld: Portugál Királyság, kékeslila: Orosz Cárság, sötétszürke: Oszmán-Török Birodalom
Események
Európa
- 1508 - 1510: A cambrai-i liga I. háborúja
- 1509: VIII. Henrik az angol trónra lép (1547-ig uralkodik)
- 1516: Habsburg Károly spanyol király lesz (I. Károly néven), majd 1519-ben német király, 1530-ban V. Károly néven német-római császár (1556/1558-ig uralkodik)
- 1524 - 1525: Nagy kiterjedésű német parasztháború, melyhez részben vallási okok is vezettek.
- 1525: A század legnagyobb európai ütközetében, a paviai csatában I. Ferenc francia király serege döntő vereséget szenved a Habsburg császári szövetség spanyol–német–milánói erőitől. A francia király fogságba esik és a madridi békében (1526) szabadsága fejében kénytelen lemondani Lombardiáról. Milánóban előbb a Sforza-család, majd 1535-től a spanyolok uralkodnak. Véget ér az Itália birtokaiért vívott harc, a félszigeten a 17. század végéig spanyol hegemónia érvényesül. Ferenc a továbbiakban még három háborút visel a császár ellen (→ Itáliai háborúk), de a kialakult helyzeten nem képes változtatni.
- 1525: Brandenburgi Albert nagymester a Német Lovagrend poroszországi birtokait szekularizálja és hercegséggé változtatja, amely lengyel hűbérként családjában öröklődik és 1618-ban egyesül Brandenburggal.
- 1527: Sacco di Roma: Miután VII. Kelemen pápa a francia király oldalára állt, V. Károly serege rohammal elfoglalja Róma városát; a pápa a nocerai püspökkel az Angyalvárba menekül. A pápa kénytelen alávetni magát V. Károlynak, és a pápaság mint világi hatalom a továbbiakban csak alárendelt szerepet játszik.
- 1529: A török hadak Bécset ostromolják.
- 1533: IV. (Rettegett) Iván lép az orosz trónra, aki megerősíti a központi hatalmat (1584-ig uralkodik). A kazanyi (1552), és az asztrahányi (1556) tatár kánság meghódításával kiterjeszti uralmát a Kaszpi-tengerig.
- 1540–1547: Első Habsburg–török háború
- A 16. század derekára a reformáció és ellenreformáció nyomán kialakult vallásháborúk miatt Európa jelentős része lángba borul.
- 1553: Angol kereskedők megbízásából Richard Chancellor felfedezi az Észak-Európa megkerülésével Oroszországba vezető tengeri utat, és kiaknázására 1554-ben megalakul az első angol kereskedőtársaság, a Muscovy Company.
- 1556: V. Károly német-római császár lemond. A császári címet öccse, Ferdinánd kapja.
- 1559: A cateau-cambrésis-i béke lezárja a Habsburgok és Franciaország háborúinak (1551–1559) sorozatát.
- 1552–1582 között Oroszország több hadjárat során uralma alá vonja a volgai és szibériai tatár államokat (Asztrahány, Kazany és Szimbir) területét, és ezzel Európa és Ázsia között kialakul a soknemzetiségű Orosz Birodalom.
- 1558–1583: A livóniai háború. IV. (Rettegett) Iván megtámadja a Német Lovagrend birtokait, Észtországot és Livóniát, hogy kijáratot szerezzen a Balti-tengerre. A lovagrend állama felbomlik, a harcba beavatkoznak a lengyelek, svédek és a dánok is. Livóniát Lengyelország, Észtországot a svédek kapják meg.
- 1567: Stuart Mária lemond a skót trónról. A lázadó főurak az egyesztendős Jakabot ültetik Skócia trónjára.
- 1568: Kezdetét veszi a több évtizedig tartó németalföldi szabadságharc a spanyol uralom ellen.
- 1569: Lublini unió - A Lengyel Királyság és Litván Fejedelemség létrehozza a lengyel–litván nemzetközösséget (fennáll 1795-ig). Az ország ezzel a legnagyobb állam Európában, ez Lengyelország aranykora.
- 1570: II. Szelim oszmán szultán feladja a kelet-európai terjeszkedés tervét, ezzel véget ér az orosz-oszmán háború. A török hajóhadat a vihar szétszórja a Fekete-tengeren.
- 1571: Az oszmánok elfoglalják Ciprust Velencétől, de a görög partok mellett a lepantói csatában az egyesült keresztény hajóhad megveri a török flottát.
- 1572: Lengyelországban kihal a Jagelló-dinasztia férfi ága. A bekövetkező trónviszályok során 1574-ben a lengyel nemesség törvényben biztosítja magának a szabad királyválasztás és fegyveres ellenállás jogát. Ezóta Lengyelország lényegében nemesi köztársaság, élén a királlyal. Nagyhatalmi pozícióját egyelőre sikerül megőriznie.
- 1572–1573: Horvát parasztháború
- 1580: A portugál királyi Avis-ház kihal. Az országot II. Fülöp perszonálunióban egyesíti Spanyolországgal. Az unió Portugáliát is bevonja a spanyol-németalföldi háborúba, így a 17. század első felében a hollandok ráteszik a kezüket a portugál gyarmatbirodalom legnagyobb részére.
- 1582: A Gergely-naptár bevezetése a katolikus országokban
- 1584: Az oroszok megalapítják Arhangelszk kikötőjét. Sikertelenül próbálják megtalálni az Amerika megkerülésével Ázsiába vezető északnyugati átjárót.
- 1585–1590: V. Szixtusz pápa megfékezi a banditizmust az egyházi államban és átfogó tervek alapján hozzáfog Róma átépítéséhez.
- 1588: Anglia legyőzi a partjainál a spanyol II. Fülöp híres „Legyőzhetetlen armadáját”
- 1596: Az angolok a Cádiz-i öbölben megsemmisítik a spanyol flottát.
- 1596: W. Barents felfedezi Novaja Zemlját és a Spitzbergákat
- 1598: Oroszországban I. Fjodor cárral kihal a 9. század óta uralkodó Rurik-dinasztia moszkvai ágának utolsó tagja, ami súlyos zavarok forrása lesz.
|
Reformáció, vallásháborúk
A domináló európai hatalmak az 1519 utáni években Spanyol (Kasztíliai) Kir. (lila) Aragóniai Kir. (vöröses piros) Burgundi-Valois-ház (narancs) Osztrák Habsburgok (sötétsárga) Német-római Birodalom (halványsárga)
|
|
Magyarság
A Magyar Királyság 1572-ben
- 1543: Török hadjárat (Vác, Fehérvár, Csákvár, Esztergom, Tata, Siklós)
- Kaposi csata: a szekszárdi törökök a Kapos mellett szétverik a végvári katonák egy csapatát.
- 1552: Török hadjáratok (Drégely, Veszprém, Temesvár, Arad, Lippa, Lugos, Karánsebes, Szolnok, Eger)
- 1552: A törökök legyőzik a birodalmi és magyar sereget a palásti mezőn.
- 1566: Szigetvár ostroma
- 1567: A debreceni zsinat elfogadja a második helvét hitvallást, megindul a reformátusok önálló egyházzá szerveződése
- 1568: Drinápolyi béke - I. Miksa magyar király (német-római császárként II. Miksa) és II. Szelim oszmán szultán között létrejött egyezmény Drinápolyban, amely átmeneti fegyvenyugvást hoz a török elleni háborúban
- 1568: Erdélyben a tordai országgyűlés a világon elsőként törvényben rögzíti a lelkiismereti és vallásszabadságot
- 1570: Speyeri szerződés - II. János magyar király és Miksa magyar király közötti egyezmény
- 1571: Az erdélyi országgyűlés kimondja a négy bevett felekezet szabad vallásgyakorlását
- 1593: Megkezdődik a Tizenöt éves háború a török kiűzésére. A háborúhoz több európai állam és török uralom alatt élő nép, így a szerbek és bolgárok is csatlakoznak
- 1596: III. Mehmed szultán a mezőkeresztesi csatában győzelmet arat Báthory Zsigmond felett.
- 1596: "Véres farsang": székely felkelés
- 1598: Pálffy Miklós csellel visszafoglalja Győrt a törököktől.
- 1599: Erdély II. Mihály (Vitéz Mihály) havasalföldi fejedelem ellenőrzése alá kerül
- 1600: A habsburg-erdélyi sereg a miriszlói csatában szétveri Vitéz Mihály seregét.
Kultúra, vallás
Amerika
Az európai hódítók az amerikai őslakosokat irtják
Aztékok haldokolnak a
fekete himlőtől, ("Firenzei kódex" 1540–85)
Az
Oszmán Birodalom 1600 körül (a
vazallus államokkal együtt)
Ázsia
Világ
A
portugál (kék) és
spanyol (fehér) kereskedelmi utak a tengereken a 16. században,
a földrajzi felfedezések hajnalán
Fejlődés, társadalom
Kultúra
Művészet
Irodalom
Zene
Egyéb
- Az angol királynő richmondi palotájában felállítják Sir John Harington találmányát, az első angolvécét. (1596)
- A francia udvarnál megjelenik az asztalon a villa. Ezt követően egy új szokás is kialakul: az étkezési illem. (1598)
Vallás
Híres személyek
Magyarok
- Dózsa György, az 1514-es magyarországi parasztfelkelés vezetője (1470–1514)
- I. János magyar király (Szapolyai János; erdélyi vajda, 1526 és 1540 között Magyarország királya)
- János Zsigmond (II. János) erdélyi fejedelem (1540–1571)
- Fráter György, az ország kormányzója, erdélyi politikus, váradi püspök, majd esztergomi érsek és bíboros (1482 – 1551)
- Török Bálint, magyar főnemes, hadvezér (1502 – 1550)
- Zrínyi Miklós (hadvezér) horvát származású szigetvári hős, költő és hadvezér (1508 körül – 1566)
- Báthory István erdélyi fejedelem, lengyel király (1533–1586)
- Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem (1572–1613)
- Tinódi Lantos Sebestyén énekszerző, lantos, a 16. századi magyar epikus költészet jeles képviselője (1510 körül – 1556)
- Balassi Bálint, magyar költő (1554–1594)
- Bornemisza Péter, magyar költő (1535–1584)
- Dávid Ferenc, az erdélyi unitárius vallás alapítója (1510–1579)
- Károlyi Gáspár, református lelkész, a Biblia első teljes magyar fordításának elkészítője (1529 körül – 1591)
- Szenczi Molnár Albert, református lelkész, nyelvtudós, filozófus (1574 – 1634)
Külföldiek
Uralkodó, hadvezér
Konkvisztádor, felfedező
Művész, tudós, filozófus
- Albrecht Dürer, német festő (1471–1528)
- Leonardo da Vinci, olasz művész és tudós (1452–1519)
- Kopernikusz, lengyel csillagász (1473–1543)
- Michelangelo, olasz polihisztor (1475–1564)
- Morus Tamás (Thomas More), angol humanista, politikus és író (1478–1535)
- Szervét Mihály, spanyol polihisztor, orvos, teológus (1511–1553)
- Raffaello Sanzio, olasz festő (1483–1520)
- Rotterdami Erasmus, humanista filozófus és teológus (1466–1536)
- Tiziano, olasz festő (1490–1576)
- Paracelsus, német orvos és asztrológus (1493–1541)
- Niccolò Machiavelli, olasz író és filozófus (1497–1527)
- Hans Sachs, nürnbergi mesterdalnok (1494–1576)
- Luís de Camoes, portugál költő (1524–1580)
- Bakfark Bálint, erdélyi szász lantművész és zeneszerző (1507? – 1572?)
- Pieter Brueghel, flamand festő (1525–1569)
- El Greco, görög festő (1541–1614)
- Torquato Tasso, olasz költő (1544–1595)
- Giordano Bruno, olasz filozófus (1548–1600)
- Tycho Brahe, dán csillagász (1546–1601)
- William Shakespeare, angol drámaíró, költő (1564–1616)
Vallási személy
- Luther Márton, német vallási reformer (1483–1546)
- Ulrich Zwingli, svájci reformátor, a református egyház egyik alapítója (1484 – 1531)
- Philipp Melanchthon, német teológus, Luther munkatársa (1497–1560)
- Kálvin János, francia vallási reformer, a kálvinizmus névadója (1509–1564)
- Heinrich Bullinger, svájci reformátor (1504–1575)
- Martin Bucer, német reformátor (1491–1551)
- John Knox, skót reformátor (1510 k. –1572)
- Mikael Agricola, finn reformátor, a finn irodalmi nyelv megteremtője (1510–1557)
- Loyolai Szt. Ignác, a jezsuita szerzetesrend alapítója (1491 – 1556),
Évek és évtizedek
Megjegyzés: A 16. század előtti és utáni évek dőlt betűvel írva.
Jegyzetek
- ↑ Erdődy János: Küzdelem a tengerekért, 1970
A
Wikimédia Commons tartalmaz
16. század témájú médiaállományokat.