A mai világban a Református egyházak nagyon fontos és sok ember számára érdekes téma. Akár a társadalomra, akár a populáris kultúrára gyakorolt hatása miatt, akár a történelemben betöltött fontossága miatt, a Református egyházak vita és vita tárgyává vált különböző területeken. Ebben a cikkben a Református egyházak-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, az eredetétől a mai relevanciáig. Elemezzük a különböző területekre gyakorolt hatását, valamint a témával kapcsolatos szakértői véleményeket és szempontokat. Ezen túlmenően elgondolkodunk azon, hogy a Református egyházak milyen szerepet játszik az emberek mindennapi életében, és milyen lehetőségei vannak a világ jövőbeni átalakítására.
A református egyházak Kálvin János és Ulrich Zwingli tanaira épülő tanításrendszerrel rendelkező protestáns felekezetek.
Létrejöttük a 16. századi nyugat-európai reformációhoz nyúlik vissza. A református egyház megalapítója a svájci reformáció vezetője, Ulrich Zwingli zürichi lelkész volt. Halála után a mozgalom fokozatosan Kálvin János irányítása alá került, aki 1536-ban kiadta A keresztény vallás rendszere [1] című művét. Ebben világos rendszerbe foglalta a reformáció alapelveit (mint például a kizárólag hit általi megigazulás elve).
A reformáció magyarországi, kálvini ága két hitvallást fogadott el Debrecenben 1567-ben, a Heidelbergi kátét és a II. Helvét hitvallást. Innen, az 1567-es debreceni zsinattól számoljuk a magyar református egyház létét, amikor a reformátusok, élükön Méliusz Juhász Péterrel összegyűltek és állást foglaltak az unitarizmussal szemben és hitvallásilag megszervezték az egyházat. [2]
A református egyházak nemzeti alapon szervezkedtek. Ezek mindegyikének külön hitvallásai vannak, tehát sem hitelvi, sem szervezeti alapon nem egységesek,[3] hanem országonként egymástól független hálózatot alkotnak. Főbb jellemvonásaik mégis meglehetősen azonosak.
A református egyházak központi gondolata az, hogy Isten dicsősége csak a teokráciában valósul meg, ezért a vallásos követelményekből szigorú törvényt csináltak; komoly egyházfegyelmet igyekszenek tartani, presbiteri alkotmányuk pedig nem engedi kifejlődni bennük a papuralmat.[3] Isten abszolút uralmának a proklamálásával áll szoros összeköttetésben a predesztináció tana: az a felfogás, hogy Isten szabad ura az emberek üdvösségének v. kárhozatának, a hívek és az emberek az ő eleve rendelése alapján üdvözölnek v. elkárhoznak. A reformátusok az egyházi szertartásoknak (keresztség, úrvacsora) kisebb jelentőséget tulajdonítanak, mint a lutheri (evangélikus) egyház.[3]
A protestantizmus református ágát a svájci Ulrich Zwingli indította el Zürichben és néhány éven belül el terjesztették Bázelban (Johannes Oecolampadius), Bernben (Berchtold Haller és Niklaus Manuel), Genfben (Kálvin János), St. Gall-ban (Joachim Vadian), számos dél-németországi városban és a franciaországi Elzászban (Martin Bucer).
Franciaországban a református protestánsokat hugenottáknak nevezték.
A Német Református Egyház (Reformierte Kirche) a katolicizmus és lutheranizmus mellett Németország meghatározó egyháza. A Német Református Egyház szokatlan módon nem Kálvinhoz és Zwinglihez vezeti vissza egyházuk megalapítását hanem Philipp Melanchthonhoz, aki Luther Márton legjobb barátja és szövetségese volt.
A Magyarországi Református Egyház ma a nemzetközi református mozgalom legnagyobb szervezete. A hitvallási iratai a Heidelbergi káté és a II. Helvét Hitvallás.
Magyarországon négy egyházkerület található, a Tiszántúli, Tiszáninneni, Dunamelléki, és a Dunántúli Egyházkerületek. Az egyházkerületek élén püspökök állnak világi elnöktársukkal, a főgondnokokkal. Ez az ún. paritás elve, ami azt jelenti, hogy a legalsóbb szervezeti egységtől (egyházközség) a legmagasabbig (zsinat) a lelkészi elnöknek van egy világi elnökpárja.
Ez a lap vagy szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul. Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont! |