Philipp Melanchthon

Philipp Melanchthon
Lucas Cranach festménye (1532)
Lucas Cranach festménye (1532)
Életrajzi adatok
Születési névPhilipp Schwartzerdt
Címteológus
Született1497. február 16.
Bretten
Elhunyt1560. április 19. (63 évesen)
Lutherstadt Wittenberg
SírhelyWittenbergi vártemplom
SzüleiBarbara Reuter
Georg Schwarzerdt
HázastársaKatharina Melanchthon
gyermekei
  • Anna Melanchthon
  • Philipp Melanchthon
Iskolái
Munkássága
Vallásevangélikus kereszténység
Felekezetevangélikus
Hivatalteológus
Philipp Melanchthon aláírása
Philipp Melanchthon aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Philipp Melanchthon témájú médiaállományokat.

Philipp Melanchthon (ejtsd: filip melankton), született Philipp Schwartzerdt (Bretten (Pfalz), 1497. február 16.Wittenberg, 1560. április 19.) német teológus, reformátor, Luther Márton munkatársa.

Életpályája

Eredeti nevét görög fordításban használta (eredeti német jelentése: "fekete föld"). Heidelbergben és Tübingenben tanult, ahol már 1514-ben előadásokat tartott Arisztotelész filozófiája és a klasszikusok köréből. 1518-ban a görög nyelv és irodalom tanára lett Wittenbergben. Itt csakhamar Lutherhez csatlakozott, tiszta gondolkodást és világos kifejezési módot adott Luther eszméihez, dialektikai ügyességéhez és exegétikai jártasságához. Szelíden mérsékelni igyekezett Luther heveskedő kitöréseit. 1521-ben adta ki Loci Communes Rerum Theologicarum című művét, amely az első nagy protestáns munka a dogmatikai teológia területén, és a szerző életében több mint 50 kiadásban jelent meg. Az Ágostai hitvallás készítésében (1530) rendkívül fontos szolgálatot tett a protestantizmus ügyének. 1541-ben Wormsba és csakhamar ezután Regensburgba ment, hogy az ottani értekezleteken védje a protestantizmus érdekeit, de míg engedékenysége kárba veszett a pápai követnél, a saját pártját is maga ellen ingerelte engedményeivel.

Luther halála után még inkább elvesztette a lutheránusok bizalmát mind a római katolikusoknak a békesség kedvéért tett engedményeivel, mind az úrvacsorai tanban a kálvini irányhoz való közeledésével. Élete végéig folytonos teológiai vitákba bonyolódott, amelyek rendkívül bántották békés lelkületét. Kora tanárként nagyra becsülte, a „Praeceptor Germaniae” (Némethon Mestere) jelzőt adományozták neki. Európa minden részéből özönlöttek hozzá a hallgatók. Írt egy görög és egy latin grammatikát, kommentárokat adott ki több klasszikus íróról, a Septuagintáról, bibliai könyvekről; írt erkölcsi irányú műveket; szerkesztett hivatalos okmányokat, nyilatkozatokat, értekezéseket, válasziratokat; széles körű levelezést folytatott barátaival és kora vezetőivel. Összes művét Bretschneider adta ki Corpus Reformatorum című nagy munkájában (28 köt., 1834–60).

Jegyzetek

  1. Tótfalusi István: Kiejtési szótár

Források

Műveinek magyarországi kiadásai

Magyarul megjelent művei

További információk