Ebben a cikkben elmélyülünk a Horvátországi Református Keresztyén Kálvini Egyház lenyűgöző világában, amely téma a történelem során sok ember érdeklődését felkeltette. A Horvátországi Református Keresztyén Kálvini Egyház vita és tanulmányozás tárgya volt a pszichológiától a tudományig, beleértve a történelmet és a kultúrát is. Ebben a cikkben a Horvátországi Református Keresztyén Kálvini Egyház-hez kapcsolódó különféle szempontokat fogjuk feltárni, az eredetétől és fejlődésétől a mai társadalomra gyakorolt hatásáig. Ezenkívül elemezzük a Horvátországi Református Keresztyén Kálvini Egyház körül kialakult különböző nézőpontokat és elméleteket, valamint azt, hogy milyen következményekkel jár a mindennapi életünkre. Készüljön fel, hogy belépjen a Horvátországi Református Keresztyén Kálvini Egyház izgalmas világába, és fedezze fel mindazt, amit ez a téma kínál!
Horvátországi Református Keresztyén Kálvini Egyház | |
Nyelv | magyar |
Alapítva | 2005 |
Ország | ![]() |
Székhely | Laskó |
A Horvátországi Református Keresztyén Kálvini Egyház weboldala |
A Horvátországi Református Keresztyén Kálvini Egyház (horvátul: Reformirana kršćanska kalvinska Crkva u Hrvatskoj) Horvátország egyik protestáns ill. református egyháza. Vezető püspöke 2018 januárja óta Szenn Péter haraszti lévita lelkész, akinek a megbizatása 6 évre szól.[1]
Horvátország függetlenné válásakor a vallási felekezeteknek újra kellett szervezniük az egyházaikat. A Horvátországi Református Keresztyén Egyház 1993. január 30-án alakult 30 fővel az Eszékhez tartozó Rétfaluban.[2][3] Bejegyzésére 1993. február 24-én került sor. Első megbízott püspöke Lángh Endre vinkovci lévita lelkész lett.[2][4]
A zsinati tanács 1. ülése 1998. június 27-én volt Laskón, azonban azon nem az alkotmányban foglaltakkal összhangban való módon vettek részt a tagok rajta, ezért 1998. november 7-én összehívták a 2. zsinatot. Az egyházi vezetők beszámolóját a képviselők tudomásul vették, de nem fogadták el, többek között azért, mert néhányan sikkasztottak.[3][2] Az egyházi vezetők ugyanakkor megtagadták, hogy a választott tagok betekintsenek a korábbi zsinat dokumentumaiba.[3][2]
Ezeknek a nézeteltéréseknek köszönhetően Lángh Endre vezetésével a hívek egy csoportja 1999. március 4-én megalapította a Horvátországi Református Keresztyén Egyház Püspöki Hivatalt.[5] Ezzel a lépéssel a horvátországi reformátusok két részre szakadtak.
A horvátajkú hívek kiváltak az egyházból, és 2001 májusában létrehozták a Horvátországi Protestáns Református Keresztyén Egyházat.[5]
A Horvátországi Református Keresztyén Kálvini Egyházat 2005. március 31-én jegyezték be a Horvát Országos Központi Közigazgatási Hivatalba, 2014. szeptember 23-án pedig a Központi Statisztikai Hivatalba. Székhelye Laskó település a Drávaközben.[6]
Az egyház tagja a Református Egyházak Világszövetségének (WARC), továbbá hivatalosan elismerte a Magyarországi Református Egyház is.[4]
2019 novemberében született meg az a döntés az Eszéki Bíróságon, amely az egykori Jugoszláviai Református Keresztyén Egyház horvátországi jogutódját meghatározta.[7] E döntés szerint a hivatalos jogutód a Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház. A Horvátországi Református Keresztyén Kálvini Egyháznak tilos a jogutód egyház azonosításra alkalmas számait, adatait sajátként föltüntetni, használni. A Kálvini Egyház képviselői ellen számos bírósági eljárás indult a név és azonosításra szolgáló adatok birtoklása és azokkal való visszaélések miatt.