Haraszti (Horvátország)

Haraszti (Hrastin)
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeEszék-Baranya
KözségLacháza
Jogállásfalu
Irányítószám31404
Körzethívószám(+385) 31
Népesség
Teljes népesség259 fő (2021. aug. 31.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság85 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 26′ 05″, k. h. 18° 35′ 51″45.43472913, 18.597584145.434729°N 18.597584°EKoordináták: é. sz. 45° 26′ 05″, k. h. 18° 35′ 51″45.43472913, 18.597584145.434729°N 18.597584°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Haraszti (horvátul: Hrastin, 1900-ig Harastin) falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Lacházához tartozik.

Fekvése

Eszéktől légvonalban 15, közúton 18 km-re délnyugatra, községközpontjától 3 km-re délkeletre, Szlavónia keleti részén, a Szlavóniai-síkságon, Lacháza és Sodolovce között fekszik.

Története

A falu magyar lakossága valószínűleg még a honfoglaló magyarokkal együtt vándorolt be és telepedett le a faluban. Ő maguk Botond vezértől származtatják magukat, melyet a tájház tetőzetének felirata is hirdet. Az itteniek ma is a magyar nyelv egyedülálló dialektusát beszélik. A falu nevét a magyar „haraszt” főnévből származtatják. Középkori írásos említései 1430-ban „Harazthy”, 1453-ban „Harasthy”, 1484-ben „Harazth” alakban történtek. A térség 1536 körül került török kézre. Itt végezte tevékeny munkáját a híres reformátor Sztárai Mihály, aki 1544 körül jelent meg Szlavóniában és kezdte a reformáció tanításának terjesztését. Rövid időn belül számos követője lett és néhány év alatt 120 egyházat alapított szerte Szlavóniában és Baranyában. Ezek között volt Haraszti is, mely fennmaradását annak köszönhette, hogy a környező mocsaras terület megvédte a hadak pusztításaitól. A térség Eszék 1687-es visszafoglalásával szabadult fel végleg a török uralom alól.

1714-ben újabb magyar lakosság érkezett a településre, melynek ekkor alapították újra református parókiáját. Iskolája 1768-ban kezdte meg működését, első tanítója Pozsár János volt. Ugyanebben az évben felépült a református templom. A tanítás 1929-ig magyar nyelven folyt. A falunak 1857-ben 732, 1910-ben 815 lakosa volt. Verőce vármegye Eszéki járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 86%-a magyar, 6%-a német, 5%-a szerb, 2%-a horvát anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett.

A falu 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 44%-a magyar, 41%-a horvát, 4%-a szerb, 2%-a jugoszláv nemzetiségű volt. A délszláv háború a falu történetének talán legnagyobb megpróbáltatásait hozta a lakosságra. A szerb erők támadása miatt a polgári lakosság már 1991 nyarán menekülésre kényszerült, de az itt maradt férfilakosság a horvát védelmi erőkkel kiegészülve sikeresen megvédte a falut a szerb támadásokkal szemben. Haraszti az 1991-es jugoszláv offenzíva során az egyetlen magyar többségű település volt, amely nem került szerb fennhatóság alá, de templomát, lakóházainak egy részét a JNA alakulatai szétlőtték. A háború után szinte mindent újjá kellett építeni. 2011-ben a falunak 327 lakosa volt.

Lakossága

Lakosság változása
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
732 815 645 717 675 815 742 710 764 687 784 670 466 395 340 327

Nevezetességei

Kultúra

A településen a „Dózsa György” magyar kulturális és művészeti egyesület működik.

Oktatás

A település református iskolája 1768-ban kezdte meg működését. Az oktatás 1929-ig magyar nyelven folyt, ezután 1945-ig nem volt magyar nyelvű oktatás. A háború után az iskola az 1970-es évekig működött, amikor bezárták a magyar iskolát. Ezután a gyerekeknek Lacházán van lehetősége a magyar nyelven történő tanulásra.

Jegyzetek

  1. ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
  2. ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Valkó vármegye Bp. 1894.
  3. ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
  4. ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
  5. ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-1761.
  6. ↑ felvidek.ma

Források

További információk

Eszék-Baranya megye közigazgatása
Községek
Városok
Községek
Községközpontok és falvak
Városok
Községek