Benge (Horvátország)

Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Benge (Horvátország) jelentőségét a mai társadalomban. A Benge (Horvátország) meghatározó tényező az élet különböző területein, a gazdaságtól a kultúráig, a politikán és a technológián keresztül. A történelem során a Benge (Horvátország) döntő szerepet játszott a társadalom fejlődésében, befolyásolva az egyének egymással és környezetükkel való interakcióját. Ebben az értelemben alapvető fontosságú a Benge (Horvátország) mai hatásának elemzése, és annak a modern világban való relevanciájának átgondolása. Ennek a cikknek az a célja, hogy átfogó képet adjon a Benge (Horvátország)-ről és következményeiről, valamint konstruktív vitára ösztönözze társadalmunkban betöltött szerepét.

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Benge (egyértelműsítő lap).
Benge (Šumarina)
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeEszék-Baranya
KözségPélmonostor
Jogállásfalu
Irányítószám31300
Körzethívószám+385 031
Népesség
Teljes népesség421 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság88 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 46′ 44″, k. h. 18° 34′ 52″45.779000°N 18.581000°EKoordináták: é. sz. 45° 46′ 44″, k. h. 18° 34′ 52″45.779000°N 18.581000°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Benge témájú médiaállományokat.

Benge (horvátul: Šumarina) falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Pélmonostorhoz tartozik.

Fekvése

Eszéktől légvonalban 25, közúton 45 km-re északnyugatra, községközpontjától 1 km-re északnyugatra, Baranyában, a Drávaszög északi részén, Pélmonostor és Lőcs között, a magyar határ mellett és az Eszékről Magyarországra menő vasútvonal mentén fekszik.

Története

A falu területe már az őskorban lakott volt. A falutól északkeletre, a Karasicától délre fekvő Kleišće nevű enyhe magaslaton 2007-ben az autópálya építését megelőző leletmentő ásatások során a vaskori La Tène-kultúra kerámiái kerültek elő. A vaskori leletek mellett kis mennyiségű ókori téglát és középkori cseréptöredéket is találtak. [2] Ez alapján valószínűsíthető, hogy a középkorban is volt itt település, de ennek írásos nyoma nem maradt. Dénes József felvetette, hogy esetleg a harmadik katonai felmérés térképén Benge falutól délre, a „Stara Benge” névnél található négyszögletes terepalakzat lehet azonos az ősi Baranyavárral. [3]

Az első írásos adat a település létezéséről a török uralom idejéből való. Neve a benge növénynévből származik. Ez alapján feltételezhető, hogy magyarok alapították. Az 1591-es török adókönyvben „Beng” néven, 7 adózóval szerepel. [4] A térség 1687-ben a nagyharsányi csata után szabadult fel a török uralom alól, de a harcok során elnéptelenedett. Ezt követően Boszniából érkezett katolikus sokácokkal telepítették be. 1712-ben már délszláv katolikusok lakták. A 19. század elején németekkel telepítették be, de továbbra is délszláv többségű maradt. Az első katonai felmérés térképén a település „Benga” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Benge” néven szerepel. [5]

1857-ben 371, 1910-ben 310 lakosa volt. Baranya vármegye Baranyavári járásához tartozott. A település az első világháború után az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1922-ben a délszláv közigazgatás a település nevét Bengéről Šumarinára változtatta. 1941 és 1944 között ismét Magyarországhoz tartozott, majd a háború után ismét Jugoszlávia része lett. A második világháború végén a német lakosság nagy része elmenekült a partizánok elől. Az itt maradtakat a kommunista hatóságok kollektív háborús bűnösökké nyilvánították, minden vagyonuktól megfosztották és munkatáborba zárták. Az életben maradtakat később Németországba és Ausztriába telepítették ki. 1991-ben lakosságának 59%-a horvát, 17%-a szerb, 12%-a jugoszláv, 5%-a magyar, 2%-a német nemzetiségű volt. A délszláv háború idején 1991 augusztusában a nemszerb lakosságnak menekülnie kellett a szerb csapatok elől. A menekültek csak 1997-ben térhettek vissza otthonaikba, ahol rögtön hozzáláttak az újjáépítéshez. A településnek 2011-ben 486 lakosa volt.

Népessége

Lakosság változása[6][7]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
371 355 477 527 322 310 486 538 331 369 413 485 606 655 567 486

Gazdaság

A településen hagyományosan a mezőgazdaság, az állattartás és a kereskedelem képezi a megélhetés alapját.

Nevezetességei

Munkás Szent József tiszteletére szentelt római katolikus templomának építése 1984-ben indult és 2005-ben fejeződött be.

Sport

NK Šampion Šumarina labdarúgóklub

Jegyzetek

  1. ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement . Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
  2. ↑ Hrvatski arheološki godišnjak 4/2007.. . (Hozzáférés: 2020. május 8.)
  3. ↑ Dénes József naplója – Benge a régi Baranyavár?
  4. ↑ Vass Előd: A szekcsői — mohácsi szandzsák 1591. évi adóösszeírása – A Baranya megyei Levéltár évkönyve Pécs, 1979.
  5. ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum...48. o.
  6. ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
  7. ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html

Források

További információk