Mecsekjánosi
Napjainkban a Mecsekjánosi olyan téma, amely nagy aktualitást kapott a mai társadalomban. A Mecsekjánosi jelentősége megnövekedett különböző tényezők miatt, amelyek ahhoz vezettek, hogy általános érdeklődésre számot tartó témává vált. Az emberek mindennapi életére gyakorolt hatásától a szakmai területekre gyakorolt hatásáig a Mecsekjánosi széles körben tárgyalt témává vált a különböző médiában. Éppen ezért kulcsfontosságú, hogy alaposan elemezzük a Mecsekjánosi következményeit és visszahatásait a mai társadalomra, hogy teljes mértékben megértsük hatókörét és fontosságát.
| Mecsekjánosi | |
 | |
| Kilátás Mecsekjánosira a kálváriától | |
| Közigazgatás | |
| Település | |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Elhelyezkedése | |
 Mecsekjánosi
Pozíció Magyarország térképén
| |
 é. sz. 46° 11′ 57″, k. h. 18° 11′ 40″46.199061°N 18.194450°EKoordináták: é. sz. 46° 11′ 57″, k. h. 18° 11′ 40″46.199061°N 18.194450°E | |
Mecsekjánosi (németül: Janoschi[1]) egykori önálló község, 1954 óta Komló város része. A szénbányászat elindítását Jánosi Engel Adolfnak köszönheti. Hosszú éveket töltött itt Dénes Gizella (1897–1975) írónő, regényeiben a baranyai embereket és tájakat szerepeltetve.
Fekvése
Komlótól nyugat-északnyugati irányban fekszik, az egykori településközpont a városközponttól mintegy 3-3,5 kilométerre helyezkedik el, de mára a két település lényegében összenőtt. Házai között kelet-nyugati irányban a 6542-es út húzódik végig, északnyugati határszélén a 6546-os út indul Vásárosdombó irányába.
A hazai vasútvonalak közül a települést a MÁV 47-es számú Godisa–Komló-vasútvonala érinti, melynek egy megállási pontja van itt, Mecsekjánosi megállóhely.
Történet
1332-ben említik először. A török időkben pusztává vált, majd németek telepedtek le ezen a településen.
Látnivalói
- Római katolikus templom. A Keresztelő János tiszteletére felszentelt, klasszicizáló késő barokk stílusú templom 1810-ben épült. Mögötte felújított kálvária található.
- 1900-ban Engel Adolf (1820–1903) által építtetett kastély.
Népesség
- 1840: 413 fő, ebből 361 római katolikus, 4 izraelita, 48 egyéb vallású.
- 1910: 550 fő, ebből 546 római katolikus, 4 evangélikus.
- 1940: 562 fő, ebből 561 római katolikus, 1 református.
- 1948-ban római katolikus népiskolájába 219 tanuló járt.
Jegyzetek
- ↑ http://www.ungarndeutsche.de/de/cms/uploads/Ortsnamen_ungarndeutsche.pdf Archiválva 2014. június 11-i dátummal a Wayback Machine-ben (Hozzáférés: 2013. július 1.)