Herkanóc

Ha van valami, ami mindig felkeltette a figyelmünket, az a Herkanóc. Akár a társadalomra gyakorolt ​​hatásáról, akár történelmi jelentőségéről, akár a populáris kultúrára gyakorolt ​​hatásáról van szó, a Herkanóc világszerte felkeltette az emberek figyelmét. Ebben a cikkben tovább kutatjuk a Herkanóc hatását, elemezzük jelentőségét különböző kontextusokban, és egyedi perspektívát kínálunk ehhez a lenyűgöző témához. A kezdetektől a jelenlegi hatásig a Herkanóc kitörölhetetlen nyomot hagyott a világban, és izgatottan várjuk, hogy belemerüljünk a bonyolultságokba és furcsaságokba, amelyek oly sok ember számára fontossá teszik. Készüljön fel tehát arra, hogy elmélyüljön a Herkanóc lenyűgöző világában, és fedezze fel mindazt, amit ez a téma kínál.

Herkanóc (Hrkanovci Đakovački)
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeEszék-Baranya
KözségTrnava
Jogállásfalu
Irányítószám31411
Körzethívószám(+385) 31
Népesség
Teljes népesség90 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság137 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 15′ 58″, k. h. 18° 10′ 59″45.266000°N 18.183000°EKoordináták: é. sz. 45° 15′ 58″, k. h. 18° 10′ 59″45.266000°N 18.183000°E
Térkép

Herkanóc (horvátul: Hrkanovci Đakovački) falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Trnavához tartozik.

Fekvése

Eszéktől légvonalban 50, közúton 65 km-re, Diakovártól légvonalban 18, közúton 24 km-re délnyugatra, községközpontjától 5 km-re nyugatra, Szlavónia középső részén, a Dilj-hegység délkeleti lejtőin, a Mućkovac-patak völgyében fekszik. Településrészei: Lisnik, Novi Hrkanovci és Slakovac.

Története

Határában már az ókorban kisebb római telep, valószínűleg villagazdaság volt. A falutól 800 méterre nyugatra, Slakovac mellett 2-300 méterre, 145-150 méteres magasságban két vízforrás található, Vrelce és Jezero. Ezek közelében viszonylag szerény mennyiségű ókori építőanyag mellett római pénzeket találtak.[2]

A település a középkorban is létezett. 1422-ben „Hertonowcz”, 1428-ban „Herkanocz”, 1474-ben „Herkenovcz” alakban említik a korabeli forrásokban. Névna várának tartozéka volt.[3] Lakossága a török hódítást is átvészelte, de 1683-ban a Bécs felé vonuló török sereg feldúlta és lakossága elmenekült. A török kiűzése után 1695-ben Boszniából pravoszláv vlachok telepedtek itt le. 1702-ben 18 pravoszlávok által lakott házat számláltak a településen. A falu elszigeteltsége ellenére a 18. században lakossága megkétszereződött. 1758-ben 28 régi lakosok és 3 új jövevények által lakott ház állt a faluban. A 19. század első felében fejlődését a hajdúk betörései hátráltatták.

Az első katonai felmérés térképén „Herkanovcze” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Harkanovcze” néven szerepel.[4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Harkanovcze” néven 43 házzal, 1 katolikus és 254 ortodox vallású lakossal találjuk.[5]

A településnek 1857-ben 272, 1910-ben 357 lakosa volt. Verőce vármegye Diakovári járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 71%-a szerb, 26%-a horvát anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 83%-a szerb, 17%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 136 lakosa volt.

Lakossága

Lakosság változása[6][7]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
272 289 248 238 285 357 403 1.036 681 710 616 413 325 288 191 136

Oktatás

A faluban 1903-ig nem volt iskola, de a gyerekek időnként Lapovciba járnak iskolába. 1903-ban egy parasztházban nyitották meg első iskoláját. Az iskolában nehéz volt az oktatás a tanulók elégtelen ismeretei miatt, melyet a szülők is elhanyagoltak. A gyerekek többnyire otthon segítették a szülőket, így szabálytalanul látogattak az órákra. Az, hogy hány gyermek vett részt az oktatásban, csak 1958 óta ismeretes, amikor 76 tanulója volt az iskolának. Az 1964-es földrengés után új iskolaépületet építettek, amelyben az órákat két műszakban tartották, de a tanulók száma évről évre csökkent. Végül csak a trnavai Strossmayer általános iskola alsó tagozatos területi iskolája működött itt, melyet a 2018/19-es tanév után bezártak.

Jegyzetek

  1. ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement . Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
  2. ↑ Zbornik Muzeja Đakovštine 7. 67. o. (horvátul)
  3. ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Valkó vármegye Bp. 1894.
  4. ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum...232. o.
  5. ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 65. o.
  6. ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
  7. ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html

Források

További információk