Budimci

Budimci
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeEszék-Baranya
KözségPogorács
Jogállásfalu
Irányítószám31432
Körzethívószám(+385) 31
Népesség
Teljes népesség536 fő (2021. aug. 31.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság98 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 27′ 41″, k. h. 18° 19′ 22″45.46139058, 18.3226581245.461391°N 18.322658°EKoordináták: é. sz. 45° 27′ 41″, k. h. 18° 19′ 22″45.46139058, 18.3226581245.461391°N 18.322658°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Budimci témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Budimci falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Pogorácshoz tartozik.

Fekvése

Eszéktől légvonalban 29, közúton 32 km-re délnyugatra, Szlavónia középső részén, a Szlavóniai-síkságon, az Eszékről Pogorácsra menő út mentén, Pogorács és Poganovci között fekszik.

Története

A középkori források már 1477-ben említenek egy „Budincz” nevű praediumot, ezt azonban Csánki Dezső nem azonosítja a mai településsel. Ha volt is középkori település az a török háborúk idején kihalt. Az írott források alapján a település a 18. század elején keletkezett, majd a polgári közigazgatás felállítása után a falu területét 1745-ben a valpói uradalomhoz csatolták. Budimci és a szomszédos Poganovci lakossága a 18. század elején két hullámban érkezett. Az egyik rész a magyarországi Baranya megyéből és tágabb környékéről, míg mások Boszniából érkeztek. Birtokosa Hillebrand-Prandau gróf volt, majd a család kihalta után 1885-ben Normann-Ehrenfels gróf szerezte meg az uradalmat. A jobbágyfelszabadítást követően a helyi parasztok földeket kaptak, de a jobb minőségű földek és az erdők továbbra is uradalmi igazgatás alatt maradtak.

Az első katonai felmérés térképén „Budimcze” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Budincze” néven szerepel. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Budincze” néven 224 házzal, 1504 ortodox vallású lakossal találjuk.

A településnek 1857-ben 962, 1910-ben 1435 lakosa volt. Verőce vármegye Nekcsei járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 88%-a szerb, 4-4%-a horvát és német anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A második világháború után likai és bánsági betelepülők újabb hulláma érkezett. A falu 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 84%-a szerb, 6%-a horvát, 6%-a jugoszláv nemzetiségű volt. 2011-ben a falunak 670 lakosa volt.

Lakossága

Lakosság változása
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
962 1.155 1.479 1.219 1.410 1.435 1.431 1.838 1.460 1.518 1.396 1.169 975 880 723 670

Nevezetességei

Oktatás

A településen a pogorácsi általános iskola alsó tagozatos területi iskolája működik.

Sport

Az NK Dinamo Budimci labdarúgócsapata a megyei 3. ligában szerepel.

Egyesületek

LD „Fazan” Budimci vadásztársaság

Jegyzetek

  1. ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
  2. ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Valkó vármegye Bp. 1894.
  3. ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum...84. o.
  4. ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 63. o.
  5. ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
  6. ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
  7. ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-1692.

Források

További információk

Eszék-Baranya megye közigazgatása
Községek
Városok
Községek
Községközpontok és falvak
Városok
Községek