A mai világban a Ovčara (Csepin) egyre aktuálisabb téma. Mind a tudományos környezetben, mind a mindennapi életben a Ovčara (Csepin) sokféle ember érdeklődésére számot tartó témává vált. A társadalomra gyakorolt hatásától a kultúrára és a gazdaságra gyakorolt hatásáig a Ovčara (Csepin) folyamatos vitákat váltott ki, és rengeteg kutatást és elemzést generált. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Ovčara (Csepin) különböző aspektusait és a mai élet különböző területeire gyakorolt hatását. Elemezzük eredetétől a mai hatásig, azzal a céllal, hogy teljes és részletes áttekintést adjunk erről a ma oly aktuális témáról.
Ovčara | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Megye | Eszék-Baranya |
Község | Csepin |
Jogállás | falu |
Irányítószám | 31431 |
Körzethívószám | (+385) 31 |
Népesség | |
Teljes népesség | 1066 fő (2001)[1] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 84 m |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() | |
Ovčara falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Csepinhez tartozik.
Eszék központjától 10 km-re délnyugatra, községközpontjától 1 km-re délre, Szlavónia keleti részén, a Szlavóniai-síkságon, az Eszékről Diakovárra menő út és az Eszék-Vrpolje vasútvonal mentén fekszik.
A 19. század második felében mezőgazdasági majorként keletkezett a korábbi csepini uradalom területén. Első tulajdonosa csepregi Scharpinger család volt, majd Felix Pfeiffer birtoka lett. 1880-ban 13 lakosa volt, de 1890-ben már százan lakták. A második világháború után mezőgazdasági központ működött itt. 1948-ban már 431 lakosa volt. 1965-ben formálódott a helyi közösség a településen. Akkori lakosságának többsége részben az OUR „Ratarstvo” mezőgazdasági vállalatnál, részben nagyobb mezőgazdasági telepeken dolgozott. A falu 1991-től a független Horvátországhoz tartozik, ekkortól számít önálló településnek. 1991-ben lakosságának 88%-a horvát, 6%-a szerb, 2%-a jugoszláv nemzetiségű volt. 2001-ben a falunak 1066 lakosa volt.
Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | |
0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 1.281 | 1.490 | 1.146 | 1.066 |
(1961-ig lakosságát Csepinhez számították.)
A helyi gazdaság alapja ma is a földművelés és állattenyésztés, a lakosság nagy része a közeli Eszékre jár dolgozni.
Páduai Szent Antalnak szentelt római katolikus kápolnája a csepini Szentháromság plébánia filiája.
A község honlapja (horvátul)