Csamagajevce

Csamagajevce (Čamagajevci)
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeEszék-Baranya
KözségMariánc
Jogállásfalu
Irányítószám31555
Körzethívószám+385 031
Népesség
Teljes népesség178 fő (2021. aug. 31.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság95 m
Terület6,67 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 40′ 60″, k. h. 18° 15′ 00″45.6833, 18.2545.683300°N 18.250000°EKoordináták: é. sz. 45° 40′ 60″, k. h. 18° 15′ 00″45.6833, 18.2545.683300°N 18.250000°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Csamagajevce (horvátul: Čamagajevci) falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Mariánchoz tartozik.

Fekvése

Eszéktől légvonalban 36, közúton 42 km-re északnyugatra, községközpontjától 4 km-re északnyugatra, a Szlavóniai-síkságon, a Cernkovcéről Porecsre menő út mentén fekszik.

Története

A török uralom idején keletkezett. Egyike volt annak a 18 szlavóniai falunak, ahova a törökök Dél-Magyarországról magyarokat telepítettek be. A török uralom idején szpáhibirtok volt, kálvinista hitre tért magyar jobbágyok lakták. Utolsó uruk egy Keri pasa nevű valpói szpáhi volt. Az 1702-es összeírás szerint a török korban a faluban 5 ház állt, lakói kizárólag kálvinisták voltak. Valószínűleg a felszabadító harcok során néptelenedett el. Az 1698-as kamarai összeírásban nem szerepel. A 18. században Boszniából katolikus sokácok vándoroltak be ide. Előbb kamarai birtok, majd a valpói uradalom része lett. 1721. december 31-én III. Károly az uradalommal együtt Hilleprand von Prandau Péter bárónak adományozta.

Az első katonai felmérés térképén „Csamagajevcze” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Csamagaevcze” néven szerepel. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Chamagaevcze” néven 79 házzal, 480 katolikus vallású lakossal találjuk.

A 19. században a környező földek megművelésére dunai svábokat és dél-magyarországi magyarokat telepítettek ide. 1857-ben 359, 1910-ben 422 lakosa volt. Verőce vármegye Alsómiholjáci járásához tartozott. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 78%-a horvát, 9%-a magyar, 8%-a német anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 98%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a falunak 214 lakosa volt.

Lakossága

Lakosság változása
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
359 381 330 358 368 422 429 435 479 499 534 437 362 310 266 214

Nevezetességei

Szent András apostol tiszteletére szentelt római katolikus temploma a radikovci Szent Anna plébánia filiája.

Oktatás

A településen a magadenovaci Matija Gubec általános iskola területi iskolája működik.

Egyesületek

Jegyzetek

  1. ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
  2. ↑ Rudolf Horvat: Vapovština u tursko doba
  3. ↑ Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása 23. oldal.
  4. ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum...102. o.
  5. ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 64. o.
  6. ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
  7. ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html

Források

További információk

A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)

Eszék-Baranya megye közigazgatása
Községek
Városok
Községek
Községközpontok és falvak
Városok
Községek