Nagybudmér | |||
Szent Márton templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Baranya | ||
Járás | Bólyi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Tetz János (független)[1] | ||
Irányítószám | 7756 | ||
Körzethívószám | 69 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 158 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 15,75 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 10,22 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Nagybudmér témájú médiaállományokat. | |||
Nagybudmér (németül: Großbudmer, Großbuttmer;[3] horvátul: Veliki Budmir[4]) község Baranya vármegyében, a Bólyi járásban.
Villánytól északra fekszik, Borjád nyugati és Kisbudmér északi szomszédságában. A további szomszéd települések: észak felől Belvárdgyula, délnyugat felől Ivánbattyán, nyugat felől pedig Kiskassa.
Zsáktelepülésnek tekinthető, mivel közúton csak egy útvonalon érhető el, az 5701-es útból Borjád központjában nyugatnak kiágazó 57 103-as számú mellékúton. A szomszédai közül, Borjádon felül csak Kisbudmérral van közúti kapcsolata.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 176 | 180 | 174 | 148 | 153 | 159 | 161 | 158 |
2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,2%-a magyarnak, 4,1% cigánynak, 19,7% németnek, 0,5% románnak, 0,5% szlováknak mondta magát (7,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 64,8%, református 4,1%, evangélikus 0,5%, felekezeten kívüli 4,7% (24,9% nem nyilatkozott).[5]
2022-ben a lakosság 90,6%-a vallotta magát magyarnak, 9,4% németnek, 0,6% horvátnak, 0,6% románnak, 0,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 35,2% volt római katolikus, 4,4% református, 1,3% görög katolikus, 3,1% egyéb katolikus, 21,4% felekezeten kívüli (34,6% nem válaszolt).[6]
Nagybudmér, Budmér (Bodmér) neve az oklevelekben 1285-ben tűnik fel először Budmérként. A település a Budmér nemzetségbeli Budméri család birtoka volt. A család tagjai a vármegyei közéletben játszottak szerepet. 1298-ban Bezedek mellett is birtokosok voltak, és a fennmaradt adatok szerint a család egyik tagja Konrád fia Jakab szolgálatában állt1308-ban. 1324-ben az örökös nélkül elhalt Leus birtokát Károly Róbert király Becsei Imrének adta, de Leus unokaöccsei: András fia Mihály és Gergely rokoni és szomszédi jogon ellentmondtak. 1335-ben papja 8 báni pápai tizedet fizetett. 1399-től a két Budmér települést Alsó- és Felső- előnévvel különböztették meg.
Ma két község Mohácstól nyugatra, Kis- és Nagybudmér néven.
2001-ben a lakosság 3,9%-a németnek vallotta magát.