Bóly (Magyarország)

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Boly (egyértelműsítő lap)

Bóly
Batthyány-Montenuovo-kastély
Bóly címere Bóly zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Vármegye	Baranya
Járás	Bólyi
Jogállás	város
Polgármester	Dr. Fehérvári Dávid (független)[1]
Irányítószám	7754
Körzethívószám	69
Testvértelepülései	Lista Semriach Heroldsberg Csernáton község Negyed
Népesség
Teljes népesség	3707 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	152,64 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	25,44 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 58′ 02″, k. h. 18° 31′ 05″45.967222222222, 18.51805555555645.967222°N 18.518056°EKoordináták: é. sz. 45° 58′ 02″, k. h. 18° 31′ 05″45.967222222222, 18.51805555555645.967222°N 18.518056°E
Bóly Pozíció Baranya vármegye térképén
Bóly weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bóly témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Bóly (németül: Bohl, horvátul: Boja^[3][4]) város Baranya vármegyében, a Bólyi járás székhelye.

Bóly, régi nevén Németbóly Pécstől körülbelül 30 kilométerre kelet-délkeletre, Mohácstól mintegy 15 kilométerre nyugatra fekszik. A környék gazdasági központja.

A szomszédos települések: észak felől Versend, északkelet felől Szajk, délkelet felől Nagynyárád, dél felől Töttös, délnyugat felől Borjád, északnyugat felől pedig Szederkény és Monyoród.

A mezőgazdasági termelés szempontjából az átlagos hőmérséklet és a csapadékmennyiség kedvező, amely jó termőtalajjal párosul. Talaja mészben, humuszban gazdag, mélyrétegű, középkötött vályogtalaj. A kenyérgabona, a takarmány- és az ipari növények jól megteremnek itt, így a háziállatok tenyésztésének is megvannak a feltételei.

A város sík területen fekszik. Csupán kétszer három domb látható a település északi és déli határában. A várostól északra magasodik a Temető-domb, a Mária-hegy (Marienberg) és a Tukar. Az utóbbi két dombon vannak a szőlőterületek, az előbbin a Batthyány-Montenuovo mauzóleum és a temető tűnik szembe. A város déli területén emelkedik a Trischler-domb, a Szamárdomb és a Falu-dombja. Az utóbbi kettőn lakóházak vannak.

A város keleti határán egy kis patak, az úgynevezett Malom-patak folyik keresztül. Ha száraz az időjárás, víz alig-alig csörgedezik benne. Ma gazdasági szempontból teljesen jelentéktelen. A régi időktől kezdve a múlt század végéig viszont gazdasági szempontból is értékes lehetett. 1953-ban a pataktól nyugatra, régészeti leletmentés kapcsán egy Árpád-kori edényégető kemence került ki a földből. A kemence belsejét kitöltő földben rengeteg vízicsigaházat találtak. A kemence 38 méterre van a patak jelenlegi medrétől, tehát valamikor bővízűbb volt: hal, rák, egyaránt tanyázott benne és gyakran kiöntött, partján egykor malmok működhettek.

Két legfontosabb közúti megközelítési útvonala a Mohács–Pécs közt húzódó 57-es főút és az M60-as autópálya, ezeken könnyen megközelíthető az ország távolabbi részei, illetve a két említett város felől is, habár a területét egyik út sem érinti, mindkettő az északi határszéle közelében halad el; az 57-esről Szajknál, az M60-asról a versendi csomópontnál letérve érhető el.

A város központján az 5704-es és az 5714-es út halad keresztül, belterületét érinti még az 5703-as út is, az 5701-es út pedig lakott területeit elkerülve biztosít közúti kapcsolatokat Villány, Siklós és Harkány térsége irányában.

A hazai vasútvonalak közül a várost a Villány–Mohács-vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van itt; Bóly vasútállomás a településtől mintegy 3,5 kilométerre délre található, közúti elérését az 5704-es útból kiágazó 57 301-es számú mellékút teszi lehetővé.

A település neve korábban Németbóly volt, 1950 óta Bóly.

Régészeti leletek bizonyítják, hogy ez a hely már a kőkorszakban is lakott volt. Az első írásos emlék 1093-ból, Szent László idejéből származik. Az adománylevél Bolok néven említi a települést, mely akkoriban egyházi birtok volt. A török uralom alatt a település szinte teljesen kihalt, majd a törökök kiűzése után újraindult az élet. 1703-ban Bóly Batthyány (II.) Ádám gróf, országbíró (1662–1703) tulajdonába került. Mária Terézia uralkodása alatt német jobbágyok népesítették be. A mai lakosok nagyrészt a betelepülő németek leszármazottai. A 19. század végétől egészen 1945-ig a falu a Montenuovo hercegi család birtokában volt. Erre az időre tehető a település mai arculatának kialakulása. A hercegi család 1770-ben svájci tehenészetet létesített. 1792-től a környező pusztákon „nagyüzemi” gazdálkodást vezettek be, és fejlesztették a szőlőművelést is. Fejlődésnek indult a kézműipar is.

A második világháború után a Németországba kitelepített lakosok pótlására a Csehszlovák–magyar lakosságcsere keretében felvidéki és bihari magyarokkal népesítették be a falut. A magyar–sváb falu 1997. augusztus 31-én kapta meg a városi rangot. A városban élők megélhetését a föld biztosítja, Magyarország egyik leghíresebb történelmi borvidéke itt található. Ezen kívül jelentősek a mezőgazdasági üzemek, a gabona- és vetőmagtermelés. Az 1980-as években uránércet kutatva termálvízre bukkantak 1300-1400 méter mélységben. A 2000-es évek elején elhatározták, hogy geotermikus energiával fogják fűteni a közintézményeket, amelyet 2005-re fejeztek be.^[5]

• 1990–1994: Hárs József (SZDSZ-MDF-Kolping-Községvédők-...)^[6][7]
• 1994–1998: Hárs József (Kulturális Egyesület)^[8]
• 1998–2002: Hárs József (Bólyi Kulturális Egyesület)^[9]
• 2002–2006: Hárs József (Bólyi Kulturális Egyesület)^[10]
• 2006–2010: Hárs József (független)^[11]
• 2010–2014: Hárs József (független)^[12]
• 2014–2019: Hárs József (független)^[13]
• 2019–2024: Hárs József (független)^[14]
• 2024– : Dr. Fehérvári Dávid (független)^[1]

2011-ben lakosságának 82,4%-a magyar, 22,5%-a német, 0,8%-a horvát, 0,3%-a cigány, 0,1%-a szlovák nemzetiségűnek vallotta magát (17,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 56,7%, református 7,6%, evangélikus 1,1%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 5,9% (27,5% nem nyilatkozott).^[15]

2022-ben a lakosság 89,5%-a vallotta magát magyarnak, 16,6% németnek, 0,8% horvátnak, 0,3% cigánynak, 0,1-0,1% lengyelnek, görögnek, szerbnek és ukránnak, 1,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 44,6% volt római katolikus, 7,4% református, 1,1% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 0,1% ortodox, 0,5% egyéb keresztény, 0,7% egyéb katolikus, 7,9% felekezeten kívüli (37,2% nem válaszolt).^[16]

• 1744-ben épült késő barokk stílusú katolikus templom (plébánosai: 1851-1887 Kubinyi Elek, 1887-1898 Streicher József, 1898-1923 Plank Emil, 1923-1948 Bok József, 1948-1968 Éberhardt József, 1968-1970 Pataki István, 1970-1979 Régert József, 1979-1996 Funk Gusztáv, 1996-2011 Pekker Mátyás, 2011-2012 Bognár Attila, 2012-2022 dr Takács Gábor, 2022- Kutas Attila)
• Szent Vendel-kápolna 1771-ből

• 1771-ben épült Szent Bálint barokk stílusú kápolna, mely az egyetlen Szent Bálintnak szentelt kápolna Magyarországon
• 1805–1807 között épült klasszicista stílusú Batthyány–Montenuovo-kastély
• 1840-ből származó lóistálló, tervezte Gyenes János mérnök. Ma helytörténeti kiállítás található benne
• 1843-ból a Kálvária-domb stációi
• a 19. század végén épült békáspusztai Szent József-kápolna
• 1879–1894, a Montenuovo hercegek neoromán családi mauzóleuma
• 1880, Montenuovo-féle nagy istálló posztromantikus stílusban

• Csikós-rét, Karasica patak
• Uradalmi Magtár
• 42 000 kötetes Városi Könyvtár
• Helytörténeti Múzeum
• A városközpontban 11 hektáros kastélypark (természetvédelmi terület)
• Bólytól 1,5 km-re, Békás-pusztán Agrártörténeti Múzeum
• 34 000 hektáros vadászterület és vadászpanzió
• Zsidó temető

• Emmausz-járás (húsvéthétfő)
• Motoros találkozó (június)
• Szüreti Csirkepaprikás-főző Fesztivál (szeptember)
• Márton-napi újborünnep (november)

• Amtmann Prosper fuvolaművész
• Bérces Tibor akadémikus, vegyész
• Dittrich Tamás atléta
• Engel Adolf, a komlói-mecseki szénbányászat megalapozója
• Kántor Géza, haditengerész altiszt, emlékiratíró, postamester
• Id. Manninger Gusztáv Adolf mezőgazdász, egyetemi tanár, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa
• Manninger Gusztáv Adolf mezőgazdász, egyetemi tanár.
• Meszlényi János szobrász
• Alfred von Montenuovo herceg (1854–1927), császári főudvarmester, Alfred Ferdinand apja, a Batthyány-Montenuovo-kriptában nyugszik
• Montenuovo Nándor herceg, azaz Alfred Ferdinand von Montenuovo (1888–1951)
• id. Ripszám Henrik, magyar tájfutó és alkotóművész, kőművessegéd
• ifj. Ripszám Henrik, olimpikon, festőművész
• Szabó Mátyás (agronómus) agronómus, országgyűlési képviselő
• Szabó Mihály református lelkész^[17]
• Strázsay János volt jószágkormányzó, író, könyvgyűjtő
• Székely Károly Nándor mennyiségtan- és természettan szakos cisztercita tanár
• Trischler Ferenc szobrász
• Nagy Dominik válogatott labdarúgó
• Amtmann Károly (Németbóly, 1821–1907) színműíró, levéltárnok

• Semriach, Ausztria
• Heroldsberg, Németország
• Csernáton, Románia
• Negyed, Szlovákia

• ↑ horvát név 1: Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2011. szeptember 7.)
• ↑ horvát név 2: Hrvatski Glasnik (pdf). Hrvatski glasnik br.15/2008., 2008. április 10. . (Hozzáférés: 2011. szeptember 7.)
• Bóly

• Link-gyűjtemény Bólyról
• Panorámakép a kálváriáról
• Panorámakép a Hősök teréről
• Panorámakép a községházról
• Térképkalauz – Bóly