Magyarország régiói

A Magyarország régiói területe iránt mindig is folyamatos és növekvő érdeklődés mutatkozott. Akár a történelemben betöltött relevanciája, akár a mai társadalomra gyakorolt ​​hatása, akár a mindennapi élet különböző aspektusaira gyakorolt ​​hatása miatt, a Magyarország régiói felkeltette az akadémikusok, a szakértők és a rajongók figyelmét. Az évek során részletesen vitatták és elemezték, igyekeztek jobban megérteni jelentőségét és a világban betöltött szerepét. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Magyarország régiói különböző aspektusait és perspektíváit, megvizsgálva annak időbeli alakulását és mai hatását. Ezenkívül áttekintjük a témával kapcsolatos legfrissebb kutatásokat, hogy megvilágítsuk a Magyarország régiói területén tapasztalható új trendeket és fejleményeket.

 Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.
Magyarország régiói (NUTS 2)

Magyarország hét[1] tervezési-statisztikai régióra osztását 1999-ben végezték el az 1999. évi XCII. törvény értelmében, ami az 1996. évi XXI. törvény módosítása. A régiós felosztás elsősorban az Európai Unió statisztikai alapon (NUTS) nyugvó támogatási rendszere miatt jött létre. Bár a kormány kidolgozott egy törvényjavaslatot a megyerendszer régiókkal való felváltására 2006-ban, ennek hiányzott a szükséges országgyűlési támogatottsága.

A NUTS-rendszer régiói

A statisztikai célú NUTS besorolás legfelső szintjén Magyarország három nagyrégióra (NUTS 1 szint) oszlik, ezek a Dunántúl, Alföld és Észak, valamint Közép-Magyarország. Ez utóbbi nagyrégió korábban NUTS 2 szintű régió is volt, 2015-ben azonban kezdeményezték a régió kettéválasztását, mivel Budapest sokkal fejlettebb, mint a vármegye.[2] A kettéválasztás 2018. január 1-től hatályos, így Közép-Magyarország már csak NUTS 1 szinten értelmezett, NUTS 2 szinten a kettévált régiók neve: Pest és Budapest.

Régió neve Terület
(km²)		 Népesség Népsűrűség
(fő/km²)		 Vármegyék Régióközpont Megyei jogú városok
Észak-Magyarország 13 428 1 126 360 83 Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád Miskolc Miskolc, Eger, Salgótarján
Észak-Alföld 17 749 1 450 960 81 Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg Debrecen Debrecen, Szolnok, Nyíregyháza
Dél-Alföld 18 339 1 237 101 67 Bács-Kiskun, Békés, Csongrád-Csanád Szeged Kecskemét, Baja, Békéscsaba, Szeged, Hódmezővásárhely
Pest 6 393 1 237 561 190 Pest Budapest[3] Érd
Budapest 525 1 752 286 3 347 Budapest főváros Budapest n.a.[4]
Közép-Dunántúl 11 237 1 058 236 94 Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém Székesfehérvár Székesfehérvár, Dunaújváros, Tatabánya, Esztergom, Veszprém
Nyugat-Dunántúl 11 209  989 343 88 Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala Győr Győr, Sopron, Szombathely, Zalaegerszeg, Nagykanizsa
Dél-Dunántúl 14 169 879 596 62 Baranya, Somogy, Tolna Pécs Pécs, Kaposvár, Szekszárd

Eurorégiók

A következő eurorégiókhoz tartoznak magyarországi területek:

(A vármegyék határai nem mindig felelnek meg az eurorégiókénak, némi átfedés lehetséges.)

Jegyzetek

  1. ↑ Ezzel az a probléma, hogy az ábrán nyolc terület látható, és a lenti táblázatban is nyolc régió van felsorolva.
  2. ↑ Pest megye kikiáltotta a függetlenségét. origo.hu, 2016. január 29. (Hozzáférés: 2016. január 30.)
  3. ↑ Pest vármegye székhelye Budapest, de az nem része a vármegyének vagy a régiónak.
  4. ↑ Budapest speciális jogállású: főváros, (nem megyei jogú).
  5. ↑ Bemutatkozás (magyar nyelven). Kárpátok Eurorégió interregionális szövetség. . (Hozzáférés: 2009. július 15.)


Források

Kapcsolódó szócikkek