Belvárdgyula | |||
Az új katolikus templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Baranya | ||
Járás | Bólyi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Sándor Ágnes (független) | ||
Irányítószám | 7747 | ||
Körzethívószám | 69 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 348 fő (2023. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 22,58 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 17,23 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 45° 58′, k. h. 18° 26′45.96666667, 18.4333333345.966667°N 18.433333°EKoordináták: é. sz. 45° 58′, k. h. 18° 26′45.96666667, 18.4333333345.966667°N 18.433333°E | |||
Belvárdgyula Pozíció Baranya vármegye térképén | |||
Belvárdgyula weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Belvárdgyula témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Belvárdgyula (németül: Belward, horvátul: Belvar) község Baranya vármegyében, a Bólyi járásban.
Pécs és Mohács közt nagyjából félúton fekszik, légvonalban mindkettőtől körülbelül 20-20 kilométerre. A szomszédos települések: észak felől Olasz, északkelet felől Szederkény, délkelet felől Borjád, dél felől Nagybudmér, délnyugat felől Kiskassa, északnyugat felől pedig Birján.
Legfontosabb megközelítési útvonala a Mohácstól Pécsig húzódó 57-es főút, mely az északi határszéle közelében halad el, érintve Kisgyula és Gyulapuszta településrészeket is, így ezen érhető el a legegyszerűbben az ország távolabbi részei felől. Központja vonatkozásában azonban zsáktelepülésnek tekinthető, mert oda csak a főútból délnek kiágazó 57 102-es számú mellékút vezet be. Pécs térségével az 5611-es út kapcsolja össze, és érinti még a területét (csomópont nélkül) az M60-as autópálya is.
A két település, Belvárd és Kisgyula egyesüléséből keletkezett település már az ókorban lakott terület volt.
1056-ban a pécsi püspökség volt birtokosa
1285-ben említették először okiratban Jula néven.
A 13. század végén a Győr nemzetségbeli Konrád pálos kolostort építtetett itt, melyet Szent László tiszteletére szenteltek.
A falu 1356-ban vásártartási jogot kapott.
1484-től káptalani iskola is működött benne.
1750 körül Tolna vármegyei református magyarok költöztek ide.
A település népességének változása:
A népesség alakulása 2013 és 2023 közöttLakosok száma | 418 | 420 | 403 | 365 | 352 | 347 | 348 |
2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 99%-a magyarnak, 18,7% cigánynak, 1,5% horvátnak, 1,9% németnek, 0,2% örménynek, 0,2% románnak, 0,2% szerbnek mondta magát (1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 55,8%, református 14,3%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 16% (13,1% nem nyilatkozott).
Néprajzi értelemben Belvárd rész a sárközi népcsoporthoz tartozik a népviselet alapján, annak legdélebbi pontja.
A Bólyi járás települései | ||
---|---|---|
Babarc · Belvárdgyula · Borjád · Bóly · Hásságy · Kisbudmér · Liptód · Máriakéménd · Monyoród · Nagybudmér · Olasz · Pócsa · Szajk · Szederkény · Töttös · Versend |