Maráza | |||
Szent József római katolikus templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Baranya | ||
Járás | Mohácsi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Hoffmann János (független) | ||
Irányítószám | 7733 | ||
Körzethívószám | 69 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 173 fő (2023. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 18,45 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 9,7 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 04′ 29″, k. h. 18° 30′ 50″46.07465, 18.5138646.074650°N 18.513860°EKoordináták: é. sz. 46° 04′ 29″, k. h. 18° 30′ 50″46.07465, 18.5138646.074650°N 18.513860°E | |||
Maráza Pozíció Baranya vármegye térképén | |||
Maráza weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Maráza témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Maráza (horvátul: Maraza, németül: Marase) község Baranya vármegyében, a Mohácsi járásban.
Pécsváradtól délkeletre fekszik, a Geresdi-dombság déli lábainál. A szomszédos települések: észak felől Geresdlak, délkelet felől Erdősmárok, dél felől Liptód, délnyugat felől Szellő, északnyugat felől pedig Kékesd.
Zsáktelepülés, közúton csak egy irányból közelíthető meg: az 56 109-es számú mellékúton, amely Geresdlaktól nyugatra ágazik ki déli irányban a Mohácstól Pécsváradig húzódó 5607-es útból.
Még az 1887 évi kataszteri térképen is fel volt tüntetve a mai Maráza elődje, Alsó- és Felső-Hidága Maráza északi és keleti felén.
Hidágát az oklevelek 1292-1297 között említették először, Hidagay néven, mint a hídágai nemesek birtokát. A hídágai nemesek gyakran szerepeltek a megyei közéletben, részben mint a Gyulaiak megbízottjai: 1319-ben Artolf nevét, valamint első feleségétől született fiát, Domokost említette egy korabeli oklevél.
A falu a török uralom alatt elnéptelenedett, és a régi falutól délebbre, mai helyén alakult ki az új falu, Maráza. 1720-ban délszláv, majd 1730-ban német telepesek kezdték benépesíteni a falut, később magyar nyelvű lakosok is letelepedtek itt. A magyarok érkezésével egyidőben pedig megkezdődött a sokácok elköltözése.
A 20. század elején Baranya vármegye Pécsváradi járásához tartozott. Az 1910-es népszámláláskor 731 lakosa volt, ebből 245 magyar, 398 német, 88 horvát, melyből 531 római katolikus, 27 református, 155 evangélikus volt.
Az 1990 évi népszámláláskor 224, 2001-ben 215, 2008. január 1-jén pedig 199 lakosa volt Marázának.
A falun átvezet a 2010-ben átadott Baranyai Zöldtúra, mely kitűnő gyalogtúra célpontokat kínál Liptód és Geresdlak felé.
A településen 2009. január 25-én időközi polgármester-választást kellett tartani, az előző polgármester halála miatt.
A település népességének változása:
A népesség alakulása 2013 és 2023 közöttLakosok száma | 181 | 171 | 172 | 163 | 171 | 180 | 173 |
2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,9%-a magyarnak, 4,5% cigánynak, 2,2% horvátnak, 27,9% németnek mondta magát (8,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 64,2%, református 2,2%, evangélikus 10,6%, görögkatolikus 1,1%, felekezeten kívüli 2,8% (19% nem nyilatkozott).
http://baranyaidombsag.ucoz.hu/ A Baranyai-dombság honlapja.
http://maraza.atw.hu Maráza Község Honlapja
A Mohácsi járás települései | ||
---|---|---|
Városok | Mohács | |
Községek | Bár · Bezedek · Dunaszekcső · Erdősmárok · Feked · Görcsönydoboka · Himesháza · Homorúd · Ivándárda · Kisnyárád · Kölked · Lánycsók · Lippó · Majs · Maráza · Nagynyárád · Palotabozsok · Sárok · Sátorhely · Somberek · Szebény · Székelyszabar · Szűr · Udvar · Véménd |