Itáliai háborúk
A győzelmes V. Károly császár és legyőzött ellenfelei. Allegorikus kép, 1550. körül. (Balról jobbra:
Nagy Szulejmán,
VII. Kelemen pápa,
I. Ferenc francia király,
V. Károly császár (a trónon),
Vilmos, Jülich-Kleve-Berg hercege,
I. János Frigyes szász választófejedelem,
I. Fülöp hesseni őrgróf).
Az itáliai háborúk vagy reneszánsz háborúk az 1494 és 1559 között, főként Itália területén lezajlott konfliktus-sorozat volt, amelynek főszereplői egyfelől francia Valois-k, másfelől a Német-római Birodalom és az ekkoriban egyesülő Spanyolország trónját egyaránt birtokló Habsburgok voltak. Rajtuk kívül Nyugat-Európa és Itália szinte minden állama (köztük Anglia, Skócia, a svájci kantonok, a pápai állam, a Milánói Hercegség, a Velencei és a Genovai Köztársaság, Firenze, a Savoyai Hercegség és az Oszmán Birodalom is részt vett a háborúkban.
Eredetük
Az első itáliai háborúk eredetileg a Nápolyi Királyság körüli francia–aragóniai dinasztikus ellentétekből (ld. szicíliai vecsernye) alakultak ki, később a Milánói Hercegség iránti francia öröklési igény került a konfliktus középpontjába.
Itáliai háborúk időrendben
Francia hadjáratok Észak-Itáliában (1494–1505)
Franciák bevonulása
Nápolyba, 1495.
Velence győzelme a cambrai-i liga felett.
Palma Giovane allegorikus festménye,
Dózse-palota (Velence).
más néven „Velence nagy háborúja”
- A cambrai-i liga első háborúja (1508–10)
- Egyfelől a cambrai-i liga: Franciaország, a pápai állam, Aragónia, Kasztília, Német-római Birodalom, szemben velük Velence, Ferrara, Urbino.
- Fontos ütközetek: cadorei háború (1508. február–június), agnadellói csata (1509. május 14.), Padova ostroma (1509. szeptember), polesellai csata (1509. december 22.).
- A cambrai-i liga második háborúja (1510–11)
- A cambrai-i liga harmadik háborúja (1511–13) vagy a Szent Liga háborúja.
- Egyfelől Franciaország és Ferrara, velük szemben a Szent Liga: pápai állam, Velence, Aragónia, Kasztília, Német-római Birodalom, Anglia, Skócia, Milánói Hercegség, Firenze, és Svájc (kantonok).
- Fontos csaták: ravennai csata (1512. április 11.)
- A cambrai-i liga negyedik háborúja (1513–16)
- Egyfelől Franciaország, Velence, Skócia, Ferrara, velük szemben a Német-római Birodalom, Aragónia, Kasztília), Anglia, a pápai állam, Milánói Hercegség, Firenze, Urbino és Svájc (kantonok).
- Fontos csaták: novarai csata (1513. június 6., guinegatte-i csata (1513. augusztus 16.), La Motta-i csata (1513. október 7.), marignanói csata (1515. szeptember 13-14.)
- Lezárás: noyoni békeszerződés (1516 augusztus 13.), brüsszeli békeszerződés (1516 december 3.)
Spanyol–francia (Habsburg–Valois) háborúk (1521–59)
V. Károly császár és I. Ferenc, majd II. Henrik francia király között:
I. Ferenc király elfogása a
páviai csatában (1525)
- Itáliai háború (1521–26), vagy „négyéves háború”
- A cognaci liga háborúja (1526–30)
- egyfelől V. Károly császár országai, Ferrara és (1528-ig) a Genovai Köztársaság, velük szemben Franciaország, a Navarrai Királyság, a pápai állam, Velence, Firenze, a Milánói Hercegség és (1528 után) Genova is, ill. az Oszmán Birodalom.
- Fontos események: mohácsi csata (1526), Róma 1527-es kirablása (Sacco di Roma), landrianói csata (1529), Firenze ostroma (1529–30), gavinanai csata (1530. augusztus 3.)
- A háború a madridi békeszerződés megszegése nyomán kezdődött, és a cambrai-i békeszerződés (a „hölgyek békéje”) zárta le 1529 végén.
I. Ferenc király és
Nagy Szulejmán szultán (
Tiziano festményei, 1530. k.)
- Itáliai háború (1535–38)
- egyfelől V. Károly államai, velük szemben Franciaország és az Oszmán Birodalom.
- hadműveletek: spanyol hadjárat Provence-ban (1536), francia–török hadjárat Piemontban (1536), prevezai tengeri csata (1538)
- Lezárás: nizzai fegyverszünet (1538) (nizzai békeszerződés)
- Itáliai háború (1542–46)
- egyfelől Franciaország, az Oszmán Birodalom és Jülich-Kleve-Berg Hercegség, velük szemben V. Károly császár országai, Anglia, Szászország és a Brandenburgi Választófejedelemség.
- Boulogne ostroma (1544-46), Perpignan francia ostroma (1542), Nizza francia–török ostroma (1543), ceresolei csata (1544), mühlbergi csata (1546), tengeri hadműveletek.
- Lezárás: crépyi fegyverszünet (crépyi békeszerződés, 1544. szeptember), ardresi békeszerződés (1546), drinápolyi béke (1547)
A
cateau-cambrésis-i békeszerződés allegorikus ábrázolása
- Itáliai háború (1551–59) vagy „Habsburg–Valois háború”
- egyfelől Franciaország (II. Henrik király), az Oszmán Birodalom és Siena, velük szemben V. Károly császár országai (Német-római Birodalom, Spanyolország), Anglia, Firenze és Savoya.
- Fontos csaták: Tripoli ostroma (1551), Mirandola ostroma (1551), Korzika francia inváziója (1553), marcianói (scannagallói) csata (1554), saint-quentini csata (1557), gravelines-i csata (1558).
- egyéb események: chambord-i szerződés (1552)
- Lezárás: cave-palestrinai béke (1557), cateau-cambrésis-i béke (1559).
Ezekben a harcokban a legtöbb európai állam (közte a Magyar Királyság) is érintve volt, hiszen a franciák az Oszmán Birodalommal szövetkeztek Spanyolország és Német-római Birodalom ellen. A Habsburgok és a Valois-k között fél évszázadon át Itália birtokáért folyó háborúkat az 1559-es cateau-cambrésis-i békeszerződés zárta le, amely a következő 100 évre rögzítette a spanyol Habsburgok dominanciáját Itália fölött.
Források
A
Wikimédia Commons tartalmaz
Itáliai háborúk témájú médiaállományokat.
- Weiszhár Attila – Weiszhár Balázs: Háborúk lexikona, Atheneaum Kiadó, Budapest 2004. ISBN 978-963-9471-25-2
- Gonda Imre, Niederhauser Emil. A Habsburgok. Egy európai jelenség, 2. kiadás, Budapest: Gondolat Kiadó (1978). ISBN 963-280-714-6
- Nemeskürty István: Ez történt Mohács után. Szépirodalmi Könyvkiadó, 1968
- Nemeskürty István: Elfelejtett évtized (1542–1552: tíz esztendő magyar krónikája), Magvető Kiadó, 1974
- Itáliai háborúk( (angolul) és (franciául)