14. század
A 14. század az 1301–1400 közötti éveket foglalja magába.
Európa 1328-ban
(angol nyelvű térkép)
Események
A
fekete halál (pestisjárvány) terjedése Európában
A Földközi-tenger keleti felének térsége 1389-ben
A
Litván Nagyfejedelemség területének növekedése
Európa és a Mediterráneum
- 1309: a Német Lovagrend megszerzi Gdańskot. A nagymester Velencéből Marienburgba költözik.
- A 14. század a lovagrendi állam fénykora.
- 1309: V. Kelemen pápa a székhelyét Rómából Avignonba teszi át. Megkezdődik "a pápák avignoni fogsága", mely 1377-ig tart.
- 1310: A johannita lovagrend megtelepedik Ródosz szigetén
- 1316–1341: Gediminas litván nagyfejedelem, hódításaival a litván nagyhatalom megalapítója
- 1325–1340: I. (Kalita) Iván moszkvai nagyfejedelem. Az orosz egyház fejét, a Kijevből Vlagyimirbe menekült metropolitát Moszkvába költözteti. A Moszkvai Nagyfejedelemség az egyik legtekintélyesebb orosz állammá lesz.
- 1331–1355: Dusán István (IV. István Uroš) rövid életű szerb nagyhatalmat alapít a Balkánon.
- 1333: III. (Nagy) Kázmér lengyel király uralkodásának kezdete; a Piast-dinasztia utolsó, egyben legjelentősebb uralkodója. (ur. tart: 1370-ig). Galícia megszerzésével megindítja Lengyelo. keleti terjeszkedését. 1364-ben megalapítja Kelet-Európa első egyetemét Krakkóban (→ Krakkói Egyetem).
- 1335: Luxemburgi János cseh király a visegrádi szerződésben biztosítja magának a lengyelekkel szemben Szilézia uralmát.
- 1337: Kitör a „százéves háború” Anglia és Franciaország között (1453-ig tart)
- 1340: XI. Alfonz kasztíliai király visszaveri az afrikai mórok utolsó invázióját
- 1341: III. Andronikosz császár halála után belső háború tör ki a Bizánci Birodalomban. A császárság két évtizeden belül összeomlik a szerb Dusán István és az oszmánok csapásai alatt.
- 1347: IV. Károly német-római császár uralkodásának kezdete (tart: 1378-ig)
- 1347 – 1351: Fekete halál – hatalmas pestisjárvány, Európa lakosságának 30–40%-a hal meg
- 1343–1382: I. Johanna nápolyi királynő uralkodása alatt megkezdődik a Nápolyi Királyság egy évszázadon át tartó anarchiája
- 1353–1391: I. Tvrtko, a független Bosnyák Királyság megalapítója
- 1354: Az oszmán törökök behatolnak a Balkánra; Gallipoli bevétele
- 1362: Az oszmánok meghódítják Drinápolyt, mely 1453-ig (Konstantinápoly bevételéig) a fővárosuk lesz
- 1371: Marica menti csata: I. Murád oszmán szultán legyőzi a szerbeket és a velük szövetséges bolgárokat és románokat (Havasalföld)
- 1378: Két pápát választanak; megkezdődik a nagy nyugati egyházszakadás
- 1381: a Wat Tyler vezette angliai parasztfelkelés
- 1385: Krevai unió: lengyel-litván perszonálunió. A hatalmas kiterjedésű litván állammal létesült (1492-től tartós) perszonálunió Lengyelországot nagyhatalmi rangra emeli (→ Lengyel–Litván Unió)
- 1386: Sempachi csata: a svájciak győzelmükkel biztosítják függetlenségüket a Habsburgoktól
- 1389: Rigómezei csata: a törökök megsemmisítik Lázár szerb cár seregét és szövetségeseit
- I. Bajazid szultán (1389–1402) adófizetőjévé teszi Szerbiát, befejezi Bulgária, Thesszalia és Makedónia meghódítását
- 1385 – 1402: Gian Galeazzo Visconti, Milánó ura. Meghódítja csaknem egész Észak-Itáliát, és 1395-ben megszerzi a császártól a milánói hercegi címet. Ő kezdi meg a milánói dóm építtetését.
- 1393: Török kézre jut Trnovo, a bolgár főváros. A bolgár állam 1878-ig török uralom alá kerül.
- 1396: Nikápolyi csata: magyar–francia–havasalföldi és egyéb csapatokból álló keresztes had összecsapása az Oszmán Birodalom török-szerb seregével
- 1397: Dánia, Norvégia és Svédország megkötik a kalmari uniót, amely szentesíti a 3 ország I. Margit dán királynő alatt létrejött perszonálunióját
- 1399: II. Richárd angol királyt a parlament megbuktatja. Unokatestvére, IV. Henrik személyében a Lancaster-ház lép a trónra.
Egyéb esemény
Magyar Királyság
Kiskirályok uralmi területei a 14. század elején
A magyar-lengyel
perszonálunió és a hűbéres területek 1370-ben,
I. (Nagy) Lajos idején
Károly Róbert
I. (Nagy) Lajos
(Luxemburgi) Zsigmond
Ázsia
Timur Lenk birodalma, főbb hadjáratai és az ázsiai térség 1400 körül
Kínában a
mongol Jüen dinasztiát a
Ming-dinasztia váltja fel
Meghódítja Perzsiát, 1393-ban a mai Irakot, 1395-ben szétzúzza az
Arany Hordát, 1398-ban, indiai hadjáratán kifosztja
Delhit, végül
Ankaránál, az új
oszmán nagyhatalom fölött is győzelmet arat.
Timur az utolsó nagy ázsiai hódító.
Óriási birodalma halála után azonnal széthullik (
1405).
Afrika
Közép-Amerika
Francia parasztok munkában
Találmányok, fejlődés
- A kínai eredetű lőport először alkalmazzák Európában katonai célokra. (A tűzfegyverek széles körben csak a 15. század közepén terjednek el.)
- Terjed az ágyú használata
- A mechanikus óraszerkezet feltalálása
- A kötés technikája
- A felülcsapó vízkerék alkalmazása révén (magas hőmérséklet előállítása fújtatókkal) Németországban megszületik a vasöntés tudománya és fellendül a vaskohászat (→ hámorok)
Kultúra
Irodalom
Az
avignoni pápai palota
Művészet
Zene
Vallás
- John Wycliffe oxfordi professzor, a reformáció előfutára. Írásaival az egyház világi uralma ellen küzdött, követelte az egyházi birtok, a kolostorok, sőt a pápaság megszüntetését, és így előkészítette Husz János működését.
Híresebb emberek
Külföld
Uralkodó
Művészek
Egyéb
|
Magyar Királyság
|
|
Évek és évtizedek
Megjegyzés: A 14. század előtti és utáni évek dőlt betűvel írva.
Jegyzetek
A
Wikimédia Commons tartalmaz
14. század témájú médiaállományokat.
- ↑ a b Engel Pál: Világtörténet évszámokban