Örömünkre szolgál, hogy bemutathatom Önnek ezt a cikket a Bákó megye-ről, amely ma rendkívül fontos téma. A Bákó megye nagy érdeklődést váltott ki különböző területeken, a tudománytól és a technológiától a kultúráig és a társadalomig. Ebben a cikkben a Bákó megye legfontosabb aspektusaiba fogunk beleásni, feltárva életünkre gyakorolt hatását és időbeli alakulását. Reméljük, hogy ez az elemzés tágabb képet ad a Bákó megye-ről, és felkéri Önt, hogy gondolkodjon el a mai világban relevanciájáról.
Bákó megye (Bacău) | |
![]() | |
![]() | |
Bákó megye címere | |
Adatok | |
Ország | ![]() |
Régió | Moldva |
Megyeszékhely | Bákó |
Jelzés | BC |
Terület | 6621 km² |
Körzethívószám | (+40) 0234 |
Népesség | |
Népesség | 601 387 fő (2021. dec. 1.)[1][2] |
Népsűrűség | 93 fő/km² |
Megyei tanács weboldala Prefektúra weboldala | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Bákó megye témájú médiaállományokat. |
Bákó megye (románul: Județul Bacău) közigazgatási egység Románia keleti részén. Székhelye Bákó. Keleten Vaslui megye, nyugaton Hargita megye és Kovászna megye, északon Neamț megye, délen pedig Vrancea megye határolja.
A nyugati rész hegyvidék, amely a Keleti-Kárpátokhoz tartozik: Gosmán-hegység, Tarkő-hegység, Csíki-havasok, Nemere-hegység, Berzunci-hegység és a Háromszéki-havasok északi része. Ezek között, az Ojtoz és a Tatros völgyében fontos összeköttetés van Moldva és Erdély között. Kelet felé a magasságok egyre csökkennek és szubkárpáti dombvidékbe mennek át, mely magába foglalja a Tázló–Kászon-medencét. A legalacsonyabb pont a Szeret folyó völgyében van, amely északról délre áthalad a megyén, ez a terület a Szeret síkságához és a Barládi-fennsíkhoz tartozik.
Legmagasabb pont: Tar-havas (1664 m), Tarkő-hegység.
Fő folyói a Tatros, a Tázló, a Kászon és az Ojtoz, keleten a Szeret középső szakaszának egy része, valamint északon az Aranyos-Beszterce alsó szakaszának vidéke tartozik ide.
Erdőállománya a megye közel egyharmadát borítja. Erdőit főleg lucfenyő, bükk és tölgy alkotja.
A megye éghajlata kontinentális, a tengerszint feletti magassággal változik. A hegy- és dombvidéken valamivel zordabb az időjárás mint a Szeret völgyében. Az átlagos évi hőmérséklet 9.5 °C a síkságon és 2 °C a hegyeken. Az éves hőmérséklet különbségek elérik a 25 °C-ot. A legmagasabb hőmérsékletet (41,9 °C) 2012. augusztus 7-én mérték Bákóban, a legalacsonyabbat (-32.5 °C) ugyanott 1954. február 20-án.[3] Az éves csapadékmennyiség 500–1100 mm között mozog. A szél uralkodó iránya észak, északnyugat felől.[4]
2002-ben 706 623 lakosa volt, a népsűrűség 113 fő/km². A többség román (90%). Bákó megyében a 2002-es népszámlálás szerint 5100 csángó magyar él (0,7%), de számuk elérheti a 120 ezret is.[5] A legnagyobb kisebbséget a romák alkotják, akik a megye népességének 1,9%-át teszik ki.
2011-ben a végleges népszámlálási adatok szerint a 616 168 lakos 90,6%-a román, 2,5%-a cigány volt. A magyarok száma 4208 (0,7%), a csángóké 829 (0,1%) volt.[6]
Bákó megyében 3 municípium, 5 város és 85 község van.
Név | Román név | Rang | Népesség (fő, 2011) |
![]() ![]() | |
---|---|---|---|---|---|
1. | Bákó | Bacău | municípium | 144.307 | |
2. | Ónfalva | Onești | municípium | 39.172 | |
3. | Mojnest | Moinești | municípium | 21.707 | |
4. | Kománfalva | Comănești | város | 19.568 | |
5. | Buhus | Buhuși | város | 14.562 | |
6. | Dormánfalva | Dărmănești | város | 12.247 | |
7. | Aknavásár | Târgu Ocna | város | 11.300 | |
8. | Doftána | Dofteana | község | 9.346 | |
9. | Szászkút | Sascut | község | 8.564 | |
10. | Marzsinén | Mărgineni | község | 7.993 | |
11. | Balkán | Balcani | község | 7.173 | |
12. | Ferdinándújfalu | Nicolae Bălcescu | község | 7.169 |
Bákó megye volt az egyik legjobban iparosított vidék a kommunizmus időszakában és azóta Moldva ipari központjának számít. Két nagy kőolaj-finomítója van Ónfalván és Dormánfalván. Fontosabb iparágak: vegyipar, kőolajipar, járműipar, élelmiszeripar, faipar, textilipar, építőanyag-ipar, repülőgépipar.
A megye ásványi kincsei: kőolaj, földgáz, ásványvíz, só, barnaszén, andezittufa, gipsz, homokkő, mészkő.[7][8]
A hegyi legelők és kaszálók az állattenyésztésnek kedveznek.